A keresztre feszítést jeleníti meg első fennmaradt magyar nyelvű versünk

A verset, amelynek témája az Istenanya fájdalma fia, Krisztus szenvedése láttán, a Leuveni kódex tartalmazza, és 1982-ben, a Leuveni Egyetemi Könyvtárból, csere útján került a magyar nemzeti könyvtárba. Az Ómagyar Mária-siralom az első ismert magyar nyelvű vers. Nem csoda ezért, hogy a kódexszel együtt szinte nemzeti ereklyeként tiszteli a magyar kultúrtörténet.

Az Ómagyar Mária-siralom keletkezési időpontját nem ismerjük pontosan, lejegyzésének idejét is csak paleográfiai ismérvek alapján lehet hozzávetőlegesen megállapítani, minthogy egyetlen évszámot vagy szerzői nevet sem találunk a körülbelül 600 latin prédikációt tartalmazó kéziratban, amelynek létezéséről csak 1923-ban szerezhettünk tudomást.

A
kötetet talán Itáliában állították össze domonkos szerzetesek, a 13. század
utolsó negyedében viszont már feltehetően Magyarországon használták. A kódex
két összekötött könyvtestből áll, a Siralmat az első rész utolsó levelének
hátlapjára írták. A szöveg kopása a 15. századi egybekötés előtti használatából
ered. Egy müncheni antikvárius, Jacques Rosenthal egy olasz árverésen jutott a
kódexhez 1910-ben, így sokáig az a nézet uralkodott, hogy az ott is
keletkezett, és olasz egyetemen tanuló magyar diákok írták bele a magyar
részeket. A Német Jóvátételi Bizottság, amelynek feladata az első
világháborúban a német hadsereg által elpusztított könyvtár állományának
kárpótlása volt, 1922 áprilisában vásárolta meg a prédikációgyűjteményt a
Rosenthal cégtől. A kötet 1922 és 1982 között a Leuveni Egyetemi Könyvtár tulajdonában
volt, innen került az Országos Széchényi Könyvtárba.

A kódex szövegeinek döntő
hányadát lejegyző nem magyar scriptorok munkáját a hazai és külföldi szakértők
egyöntetűen a 13. század harmadik negyedére, míg a két magyar szerzőtől
származó szövegeket, glosszákat, indexet és az egyikük kezétől származó Ómagyar
Mária-siralmat is a század utolsó negyedére, végére datálták.

Más
kérdés természetesen a vers keletkezésének ideje, hiszen azt jóval megírása
után is bemásolhatták a kódexbe. A hang- és szótörténeti vizsgálatok alapján
azt tételezhetjük fel, hogy a vers mintegy fél évszázaddal korábban, azaz a 13.
század derekán keletkezett, mint amikor lejegyezték.