Nekünk a Balaton a Riviéra. De vajon milyen volt a magyar tenger a reformkorban? Már akkor is népszerű fürdőhely és turistacélpont volt, vagy egészen más szerepe volt a 19. században? Kovács Emőke történésszel beszélgetünk, aki több mint két évtizede kutatja a tó történetét, és a 19. századi Balatonnak egy külön kötetet is szentelt.
Festetics László elkötelezett mecénása volt a magyar oktatásnak, tudománynak, gazdaságnak és kultúrának. Vajon mi köze volt Herkuleshez a keszthelyi reformernek, és miért nem jöttek ki Széchenyivel? A részletekbe Iski Szilvia, a keszthelyi Helikon Kastély történész-muzeológusa avat be minket.
Az ország nyári fővárosa – így emlegették Balatonfüredet a reformkorban. A korabeli hangulatot igyekszik felidézni egy helyi közösség, amelynek tagjai időnként díszmagyarban vonulnak a város utcáin. Beszélgetőpartnerünk: Mészár Alíz, a Reformkori Hagyományőrzők Társaságának alelnöke.
Talpig magyar – ahogy a reformkor nyomot hagy. A Petőfi-emlékév hivatalos műsorában vasárnaponként betekintünk a reformkor kulisszái mögé: megelevenednek a korszak emblematikus figurái, megismerjük a korabeli hétköznapokat, és ízelítőt kapunk a Kárpát-medence bicentenáriumi programjaiból. Műsorvezető: Rédl Ádám.
További érdekességek a Petőfi-emlékév hivatalos oldalán: petofi.hu.
A fotómontázs alapja: Johann Jakob Stunder: Festetics László mint Herkules, 1805, olaj, vászon, 51×62 cm, Keszthely, Helikon Kastélymúzeum (bal oldali kép), Festetics László portré – Helikon Kastélymúzeum (jobb oldali kép)
![](/uploads/media/default/0003/06/thumb_205142_default_small.jpg "Spotify Embed: "Liszt önmagában egy intézmény volt"/Székely virtus/Pele bácsi| TALPIG MAGYAR ep.68.")