– Számomra egyértelműen az Illés volt a legfontosabb magyar zenekar. Amikor először arra vágytam, hogy színpadra léphessek, Szörényi Leventét és Bródy Jánost láttam maga előtt példaképként. Olyan szerettem volna lenni, mint ők, azt szerettem volna csinálni, amit ők, lelkesedtem a lemezeikért, a dalaikat pedig vadul játszottam otthon a zongoránkon – emlékezett vissza a kezdetekre Bornai Tibor, aki hatéves korától tanult zongorázni (épp most árulja a felújításra szoruló hangszert), tizenöt évesen mutatkozott be énekesként, és közben lépdelt előre a zenekarosdiban. Az 1972 és 1975 között működő Bogyó volt az első komolyabb formációja, és az első, amelyben Laár Andrással együtt játszott (ebben bontogatta szárnyait amúgy Molnár János Torma is). Az érettségit követően 1974-től kottagrafikusként dolgozott a Zeneműkiadó Vállalatnál, 1981-től lett hivatalosan szellemi szabadfoglalkozású alkotó, azaz immár negyvennégy éve úszik a szabadban.
Az 1975-ben létrehozott, trió felállású Küllőrojtot (az útszéli gyomnövény nevére a növényhatározóban találtak) két évvel később keresztelték át Almáriumra, benne a zongorázó és csellózó Bornain kívül Laár András (hegedű, gitár) és Szőllősi Mihály (fuvola, gitár) játszott. És persze valamennyien énekeltek. Nagyjából ebben az időszakban kapta a Dráni ragadványnevét, melyről 2021-ben a Nőiváltón így nyilatkozott: „Laár András rám nézett, és azt mondta, hogy az én világhoz való hozzáállásom komolyságát legkifejezőbben a Dranath szó adja vissza (hindu név, jelentése elemző – a szerk.). És akkor egy ideig Dránáth voltam. Aztán a Dránáth becenévnek lett egy beceneve, az a Dráni. Anyukám hívott Tibinek utoljára.”
A Küllőrojt után egy tucat dal maradt fenn: mikor Gonda János hívására kétszer is felléptek a Petőfi Jazz Klubban (Petőfi Sándor utca 5.), az egyik próbán maguk elé tettek egy szalagos magnót, és koncertszerűen végigjátszották a teljes műsort. Bornai a szalagon lévő dalokat később kazettára másolta, a kilencvenes évek végén digitalizálta, és pár éve feltette a YouTube-ra.
Bornai Tibor – Háttal a napnak (2014)
1978-ban Laár Andrással ideiglenesen elváltak útjaik: Bornai Koncz Zsuzsa kísérőzenekarába került, Laár pedig a Panta Rhei tagja lett, de 1981 elején újra egyesítették soraikat, februárban Márton Andrással közösen megalapították a KFT-t, nem sokra rá negyedik társnak bevették II. Lengyelfi Miklóst (basszusgitár, bőgő), és már vele adták bemutatkozó koncertjüket 1981 márciusában. Majd a nyári Tánc- és popfesztiválon a Bábu vagy című dallal, illetve annak színházi elemekkel dúsított, pantomimes előadásmódjával szó szerint berobbantak a köztudatba.
KFT – Bábu vagy (1981, Táncdalfesztivál)
A Kádár-korszakban állami monopóliumot élvező Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól exkluzív szerződést kaptak, első nagylemezük (Macska az úton) 1982-ben jelent meg. Rendszeresen turnéztak (többek között az LGT-vel), négy hónap alatt kétszáz koncertet adtak, klubjuk volt a Lágymányosi Közösségi Házban, a Szkéné Színházban bemutatták Elmúltak az ünnepek című zenés darabjukat (miként fogalmazták: „még nem színház, már nem koncert”). Groteszk, abszurd, olykor agyzsibbasztó hangvételű, a valóságot gyakran görbe tükörben ábrázoló dalaikra elsősorban az intellektuális, egyetemi közönség volt vevő. Az MHV második nagylemezüket (Üzenet a liftből / A fodrász, 1983) sikertelennek értékelte, a megjelenés további feltételeként megszabta, hogy a zenekar írjon népszerű slágereket. Legnagyobb sikerük, a Laár András jegyezte Afrika éppúgy az életben maradásért készült, mint a Bál az Operában című harmadik nagylemez. 1985-ben Hazel O’Connorral turnéztak itthon, Jugoszláviában és Ausztriában, és közös kislemezt készítettek. 1986-ban Bostonban, majd Los Angelesben is felléptek egy fesztiválon. Majd jött a Bornai Tibor szerezte lírai sláger, a Balatoni nyár és a Siker, pénz, nők, csillogás LP.
KFT – Balatoni nyár (1986)
Bornai ekkor már bőven írt dalokat Koncz Zsuzsának, sőt, az énekes 1988 és 1997 közötti albumain rendre szerepelt (hol dalszerzőként, producerként és billentyűsként is), az 1987-es nyolcrészes Nyolc évszak tévéfilmsorozathoz maga is hozzájárult egy dallal, sőt elő is adta azt. (A Magyar Televízióban futó széria főcímzenéjét amúgy Balázs Fecó jegyzi, de többek között a Dolly Roll, a Neoton Família, az R-GO, a Tolcsvay testvérek és a Varga Miklós Band több száma is hallható benne, sőt egy Laár-szerzemény is.)
Bornai Tibor – Vége már (1987)
Miközben a KFT az MHV monopóliumának megszűnése után elsőként szerződött magáncéghez, a Szimultán Rt.-hez (más kérdés, hogy rá is fázott), majd két évvel később ismét kiadót váltott, 1991-ben – fennállásuk tizedik évében – átmenetileg a közönségüknek búcsút intettek. Igaz, azóta néha felbukkannak, koncerteznek, időről időre albumot jegyeznek – a legutóbbit (Még mit nem) alig egy éve, 2024 tavaszán tették.
A magyar rocktörténetben a KFT – az Omega mellett – sok mindenben számított úttörőnek, például elsőként adott elő a koncertjein színházszerű jeleneteket. De amikor 1996. október 12-én a Budapest Sportcsarnokban Bál az interneten címmel adtak koncertet, azon Magyarországon először internetes kapcsolat segítségével énekelt Hazel O’Connor Dublinból, Wahorn András pedig Los Angelesből rajzolt élőben a kivetítőre. Meg a magyar zenekarok közül elsőként küldtek üzenetet a világűrbe, illetve elsőként léptek fel az Állami Operaházban. De mint Bornai tavaly ehhez rezignáltan hozzátette: „Mindig azon gondolkodtunk, hogyan különbözhetnénk a többiektől, és ez sok »első«-séget jelentett. Amihez sok pénz vagy hatalom kellett, abban viszont nem versenyezhettünk másokkal.”
Bornai Tibor – Terülj terülj asszonykám (1993)
A rendszerváltozás időszakában Bornai a magyar zenészeket és orosz népdalénekeseket egymásnak eresztő Baba Yaga zeneszerző-billentyűse volt. Majd 1993-tól sorra jelentette meg szólóalbumait, előbb nagyobb lemezcégeknél, később szerzői kiadásban.
Bornai Tibor–Karinthy Vera: A repülő ember (2018)
Miközben Nagy Natália számára komplett nagylemezt készített (Legyél állat, 2001) – alfabetikus sorrendben haladva – Ács Enikő, Eszményi Viktória, Görbe Nóra, Kováts Kriszta, Mácsai Pál, Sivók Irén és Somló Tamás albumain dolgozott. 2013-ban Vámos Miklóssal közös CD-t (Kalózzene) jelentetett meg.
Bornai Tibor: Tesztoszteron (2013)
De nemcsak zenészként roppant aktív, hanem festőként, íróként és fordítóként is sokat jeleskedik, rendszeresen rendez tárlatokat, tart önálló esteket, blogot ír, valamint filmzenéket, betétdalokat komponál. Mint azt például tette a 2017 tavaszán bemutatott vígjátékban, a Brazilokban.
Brazilok – Hajnaltájt (2017)
Közben pedig az utódokra is továbbörökíti a családon belüli zenélést mint életformát. A fia maga is zenész lett, a nagyobbik lánya pedagógus, de kórusban énekel, és a kisebbik lánya élete ugyan másként alakult, de ő is énekel és gyerekeket tanít énekelni.
És bár a pandémia óta sokat visszavett az őt addig jellemző lendületből, a mai napig folyamatosan alkot, hat, gyarapít.
