„Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában” – írta róla Németh G. Béla.
Szülei a Felvidékről származtak, édesapja, Petrovics István mészárosmester, édesanyja, Hrúz Mária mosónő és cseléd volt. Bár Petőfi Kiskőrösön született (egyes források szerint 1822. december 31-én), szülővárosának gyermekkora színterét, Kiskunfélegyházát vallotta. Ötévesen kezdte tanulmányait, több település összesen kilenc iskolájában tanult változó eredménnyel, szépírásból, a magyar, a latin és a német nyelvből, rajzból azonban mindenütt kitűnt. Kamaszként a színház bűvöletébe került, 1844-ig volt vándorszínész a Dunántúlon, statiszta a Pesti Magyar Színházban, fellépett Kecskeméten, Debrecenben és az Érmelléken. Közben katonáskodott is Sopronban, Grazban és Zágrábban, de gyenge egészsége miatt leszerelték.
1841–42-ben a pápai kollégiumban tanult, itt lett életre szóló barátja Jókai Mór, innen küldte el első verseit Bajza Józsefhez, az Athenaeum szerkesztőjéhez. E folyóiratban jelent meg 1842-ben A borozó című költeménye, Petrovics Sándor aláírással. Petőfivé csak néhány hónap múltán, a Hazámban című versével vált. A nyomortól legtöbbször a barátok, ismerősök mentették meg, élt másolásból, francia és angol fordításokból. 1844-ben Vörösmarty támogatta versei megjelenését, és ő ajánlotta be a Pesti Divatlaphoz is, amelynek Petőfi segédszerkesztője lett.
1844-ben jelent meg a romantikus hőseposzt parodizáló A helység kalapácsa, 1845-ben a János vitéz, az új népi hőst megteremtő verses meséje. 1845-46-ban rövid válságidőszak következett be életében: szerelmi csalódások érték, a konzervatív kritika támadta, megélhetési nehézségei voltak. Mindez költészetének elkomorodását hozta, erre utal Felhők ciklusa, A hóhér kötele című regénye, valamint a Tigris és hiéna című drámája.
1846-ban megismerte Szendrey Júliát, és bár Júlia apja nem nézte jó szemmel leánya választottját, a fiatalok 1847 szeptemberében összeházasodtak. E viszontagságos, szenvedélyes szerelem és a boldog házasság lett ihletője legszebb szerelmi lírájának, amelynek legnépszerűbb darabjai a Szeptember végén, a Minek nevezzelek?, a Reszket a bokor, mert... című költeményei. Zoltán fia már a szabadságharc alatt, 1848 decemberében született meg.
Az 1847-es esztendő az Arany Jánossal kötött szoros barátság és az Összes Költeményei megjelenésének éve volt. Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi hullám, amely márciusban Pestet és Budát is elérte, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia és az egyenlőség eszméit magáénak valló Petőfit is magával ragadta, megszületett a Nemzeti dal, amelyet a liberálisok és radikálisok is programversként fogadtak.
Politikusnak azonban Petőfi nem vált be, radikalizmusa miatt elszigetelődött és a szabadszállási képviselőválasztáson is elbukott. Az értetlenség, az elzárkózás miatti keserűsége Az apostol című önéletrajzi ihletésű elbeszélő költeményében jelent meg. 1848 októberétől katonáskodott, százados, majd 1849 májusától őrnagy volt, de makacssága, önfejűsége miatt gyakran összekülönbözött feletteseivel. 1849 januárjától Bem seregében, a lengyel tábornok segédtisztjeként szolgált Erdélyben. A július 31-i vesztes segesvári ütközetben esett el. Halálának pontos körülményei máig nem tisztázottak.
Petőfi a nép nyelvét emelte be a magyar költészetbe, közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, a formai tökélynél fontosabbnak tartotta mondandójának, gondolatainak hiteles megfogalmazását. Műveiből számtalan feldolgozás készült, élete filmek, regények, színművek ihletőjévé vált, emlékét, nevét számos közintézmény őrzi, szobra áll több magyarországi városon kívül Pozsonyban, Marosvásárhelyen, Ungváron, valamint Pekingben és Sanghajban is.
2021-ben az Országgyűlés születésének 200. évfordulója alkalmából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánította.
Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária 1821. november 1-jén költöztek Szabadszállásról Kiskőrösre, ahol kibérelték az 1780-as évek végén épült, háromosztatú, vert falú, nádfedeles, szabadkéményes épületet.
A szülőház volt az első magyar irodalmi emlékház: 1880 óta látogatható, és 1958-ban vált műemlékké.
Az udvar igazán különleges eleme a világ első köztéri Petőfi-szobra.
A mai, berendezett szülőház visszaadja az akkori mindennapi élet hangulatát, a berendezés visszaidézi azt a társadalmi környezetet, amelyből a költő származik. Az első szobában a család bútorait vehetjük szemügyre.
A nyitott kéményes konyhában korabeli edényeket állítottak ki, a dajka, Kurucz Zsuzsanna krumplinyomója és fából készült tésztaszűrője is látható. Az itt álló középpadka (az Alföld jellegzetes tűzhelye a kémény aljában – A szerk.) néprajzi ritkaság.
A szülőház udvari szobájában a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait láthatjuk.
A Költőnek szült anyám című kiállítás a helytörténeti kutatásokra alapozva a környék jellegzetességeire fókuszál.
A tárlat bemutatja a Petrovics család kiskőrösi tartózkodásának történetét, korabeli kapcsolatrendszerét, a gyermek Petőfi keresztelését, annak dokumentumait, tárgyi világát, a keresztszülőket, és reflektál az évek óta folyamatosan felmerülő látogatói kérdésekre, észrevételekre.
Martiny Mihály lelkész újév napján sietve keresztelte meg a csecsemőt a gyengesége és vélhetően az ünnep miatt. A keresztelési adatokat a kor hivatalos gyakorlatának megfelelően latin nyelven jegyezte be a lelkész. A kiállításon szerepel a költő keresztelési bejegyzésének másolata és a kiskőrösi evangélikus egyház ónkancsója, amivel Petőfit is megkeresztelték, valamint a Petőfit világra segítő bába énekeskönyve.
Az udvaron európai mércével mérve is különleges műfordítói szoborpark várja a látogatókat.
Az emlékmúzeum földszinti tereiben 7 év címmel látható a Petőfi 1842 és 1849 közé eső, hétéves alkotói időszakát bemutató tárlat.
A kiállítás az életműre koncentrál, de a műveken keresztül megjeleníti a kapcsolódó személyiségeket és a történelmi eseményeket is. A kurátor szándéka szerint megjelennek benne a múzeum egyedülálló kortárs képzőművészeti alkotásai is, Petőfi költészetének aktualitására utalva.
Fotók: Kultúra.hu/Beliczay László
