„Az idei hat filmünk középpontjában olyan nők állnak, akiknek nincsen más választásuk, semmint minden erejüket latba vetni, hogy a férfiuralom közepette is méltóságteljes életet élhessenek, és ne csak túléljenek“ – vélekedik a fesztivál vezértémájáról Adéla Gálová, a szervezőcsapatot koordináló Cseh Centrum igazgatónője.
A háromnapos Little Europe Filmfesztivál ezúttal összesen öt játékfilmet és egy dokumentumfilmet mutat be. A filmek hat olyan, különböző közép-európai országból származó nő sorsát ábrázolják, akik nagyon eltérő küzdelmeket folytatnak: míg egy részük a mássághoz való jogáért küzd, addig a többiek a testükkel való rendelkezés lehetőségéért, esetleg gyermekkori álmaik megkésett beteljesüléséért vívnak embert próbáló harcot. Mindannyiukat azonban az a belső imperatívusz hajtja és köti össze, hogy ne maradjanak a status quo passzív elszenvedői.
A fesztivál nyitófilmje, a szlovák Mariana Čengel-Solčanská rendezőnő által jegyzett Szolgálólány két, eltérő társadalmi rétegből származó tinédzserlány szerelméről szóló történelmi dráma, amelynek érzékeny, romantikus eroticizmusát a szlovén dokumentumfilm, az Isten asszonya kifinomult, identitáskereső spiritualitása ellensúlyozza.
A seregszemle a második napon is a szélsőséges identitáskeresés szellemében folytatódik. A román film, a Rettegett Ivána feltörekvő színésznője, aki a Duna egyik oldalán sem találja a helyét, visszatér szülővárosába, hogy bár önmagával és környezetével hadakozva, de felépüljön rejtélyes betegségéből, és megtalálja önmagát.
A valós történet ihlette Egy nő a tetőn egy hétköznapi idős lengyel nő korántsem hétköznapi bankrablásának és nem utolsósorban mérhetetlen, kétségbeesett szeretet iránti vágyának igaz történetét meséli el.
Az osztrák vígjáték bolondos színfoltja a fesztiválnak, egyúttal a drámai énkeresések kellemes feloldása is az utolsó napon. A sellők nem sírnak pénztárosnője kaotikus mindennapi valóságából szürrealisztikus, álomszerű saját világába menekül, ahol egy szintetikus sellőuszonyról való álmodozás uralja el képzeletvilágának minden zegzugát.
A harmadik napi cseh zárófilm, Az ő teste főhősnőjének, a sikeres toronyugróból sportkarrierje kényszerű befejezése után ismert pornószínésznővé avanzsált Andrea Absolonovának (művésznevén Lea de Mae) szigorúan 18 pluszos története a kilencvenes évek cseh pornóiparának rögvalóságába kalauzolja el a kortárs nézőt. A film a korábban dokumentumfilmesként ténykedő Natálie Císařovská első játékfilmje.
A vetítések kísérőprogramja gyanánt a fesztivált két, alkotókkal folytatott beszélgetés is keretezi: a szlovák nyitófilmet követően a rendezőnővel és Hana Lasicová forgatókönyvírónővel találkozhatunk, míg az utolsó napot a műsoron szereplő egyetlen vígjáték rendezőnője, az osztrák Franziska Pflaum zárja.
Az Osztrák Kulturális Fórum, a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet, a Román Kulturális Intézet, a Szlovák Intézet és a Szlovén Köztársaság Nagykövetsége közös szervezésében megvalósuló fesztivált a Cseh Centrum koordinálja.
