A pályázatot azt követően tették nyilvánosan elérhetővé a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter 2024. február 1-jei hatállyal újabb öt évre nevezte ki Demeter Szilárd Csabát az intézmény élére.
Demeter Szilárd 2019-ben egy irodalmi csúcsintézmény fölépítésére kapott megbízást, akkor vezetői alapelve ez volt: ne úgy tegyük a dolgokat, ahogy lehet, hanem úgy, ahogy kell. A 2019–2023 közötti intézkedéseket a pályázat eredménykommunikációja foglalja össze, mert mint nemrég a Mandiner oldalán megjelent interjúban is kifejtette: van egy olyan mondás, miszerint nincs sikeresebb, mint a siker.
Az utóbbi öt évet összefoglaló dokumentumban ismerteti azt is, hogy a PIM a magyar muzeológiában úttörő módon dolgozta ki életpályamodelljét. A fenntartó hagyatékvásárlási programjának keretében kiemelt értékű hagyatékokat vásárolt, az új digitalizáló műhellyel világszínvonalú rendszert hozott létre, a nemzeti kulturális vagyon gyarapítása céljából pedig vállalja a digitálisan képződött úgynevezett born digital anyagok gyűjtését, archiválását, megőrzését; 2024–2029 között 15 szerző hagyatékának feldolgozását és közzétételét tervezi intézményi kooperációban. A jelentős hazai és nemzetközi tudományos együttműködések között szerepel egyebek mellett a V4 Visegrádi Irodalmi Rezidens Program.
A PIM sokoldalú feladatköréhez kapcsolódott az irodalmi ösztöndíjrendszer kidolgozása. Ennek eredményeképpen a kortárs magyar alkotókat évente mintegy félmilliárd forinttal támogatja. A Digitális Irodalmi Akadémia intenzív fejlesztése nyomán már most a kortárs magyar irodalom leghitelesebb, tudományos hivatkozásra is alkalmas lelőhelyévé vált. Az új időszaki és állandó kiállítások sok látogatót meg tudnak szólítani, emellett minden évben szakmai díjak sorát nyerik el.
A világméretű pandémia és a háború okozta válság dacára egy olyan intézményrendszer működése látható, ideértve a Magyar Kultúráért Alapítvány égisze alatt működő Petőfi Kulturális Ügynökség tevékenységét is, amely a magyar könyv- és folyóiratkultúra, kitekintéssel pedig a magyar popkultúra minőségelvű javítását és a kulturális célú ingatlanok értelmes hasznosítását szolgálja.
Az elmúlt időszak kiemelt eseménye Kárpát-medence szerte a Petőfi 200 bicentenárium volt. A Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium és a korszakalkotó Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégium szakmai koordinációját a főigazgató mint kuratóriumi elnök végezte. Ehhez kapcsolódott intézményi szempontból az épületfelújítási munkálatok megkezdése, és megtörtént a Károlyi-palota udvarának összenyitása a Károlyi-kerttel. A felújítással párhuzamosan megkezdődött minden tagintézmény fejlesztése: például a széphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma a 2020–2023 közötti időszakban koherens Kazinczy-emlékhellyé vált, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban befejeződött a múzeum újrapozicionálása, a Kassák Múzeum szerteágazó irodalom- és művészettörténeti kutatásainak bemutatására tavaly egy online megjelenő, nyílt hozzáférésű (open access) könyvsorozatot indított. A 2020 januárjában született fenntartói döntés nyomán a Cseh Tamás Archívum a PIM önálló szervezeti egységeként folytatja tevékenységét. Emellett elindult az irodalmi emlékházak és emlékhelyek felújítása Kárpát-medence-szerte.
Demeter Szilárd az új vezetői ciklus feladatait négy tartalmi-fejlesztési pillérre alapozza: az évfordulós kiállítások megrendezése mellett (Jókai 200 emlékév, PIM 70) az épületfelújítás II. ütemét, a kert és az udvar négyévszakos hasznosítását tervezi, valamint az intézmény továbbra is intenzív digitalizációs tevékenységet folytatna, beleértve ebbe a virtuális gyűjteményi katalógusok összeállítását.
A pályázat másik fontos tézise, hogy Közép-Európa küldetése: fehérek között európainak maradni. „Ebben a nehéz ellentartásban a magyar kultúrának versenyelőnye van, mert Európában egyedülálló módon legkevesebb hét társnemzet kultúrájához férünk hozzá anyanyelvi szinten. Intenzív és koordinált kulturális cserekereskedelem révén Magyarországot a közép-európai kultúra (újra)elosztó központjává tudjuk tenni” – állítja Demeter Szilárd, aki a PIM élén egy olyan közös közép-európai irodalmi-kulturális stratégia kidolgozására törekszik, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség által finanszírozott három projekt, a PesText Fesztivál, az 1749 Online Világirodalmi Portál és a The Continental Literary Magazine együttműködéséből jöhetne létre.
Hogyan lesz egy kulturális rendszer válságálló? A főigazgatói pályázat tételei szerint ennek alapja a kulturális öngondoskodás: olyan rendszert kell felépítenünk, amely elsősorban a magyar kultúra hordozására és megszervezésére képes bármilyen körülmények között, és amely kevésbé kiszolgáltatott a szükségszerűen változó (ön)kormányzati konjunktúráknak; amely a befogadóból indul ki, és nem a szakmai érdekvédelemből; és amely érdekeltté teszi a polgárokat abban, hogy aktívan elősegítsék, támogassák az intézményrendszert, amely viszont szolgáltatásközpontú és nem öncélú.
Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a szövetség és a közösségépítés. Demeter Szilárd szerint a tágabb kultúra egésze a társadalom igazi szövete, ezért a kultúrpolitika nem engedheti meg a gettólogikák luxusát, de még az eseti együttműködés is kevés – a kulturális szakágazatoknak tehát nem egymással versengő, hanem egymásra épülő kínálatot kell nyújtaniuk a magyarság számára. Hozzáteszi: bár nem vitatjuk a magasművészetek l’art pour l’art értékképző és -megtartó vonzatát, nekünk ma elsődlegesen a kultúra közösségteremtő funkcióját kell fókuszba helyeznünk.
A PIM intézményrendszerének hosszabb távú víziója a Nemzeti Kulturális Értéktár létrehozása, melynek célja megteremteni a hazai kultúra digitális egységét azért, hogy a Kárpát-medence kulturális hagyatéka képes legyen fennmaradni a digitalizált korban is.
A főigazgató egy új kulturális stratégia kialakítására tesz javaslatot, mert meggyőződése szerint a jövőben újra kell gondolnunk a magyar kultúra hármas horizontját. Állítja: a kárpát-medencei infrastruktúra és hálózat kialakítására, újragondolt támogatáspolitikára, koordinált kultúrpolitikára és kulturális marketingre, online térfoglalásra és adatvezérelt termékértékesítésre van szükség, így jöhet létre az egységes magyar kulturális tér. Pályázatában egyértelmű irányt jelöl ki: az intenzív edukáció és társadalmi programok által kultúrafogyasztóból ismét kultúrateremtő és -hordozó nemzetté kell válnunk.
A képen Demeter Szilárd dolgozószobájában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
