A Talpig magyar e heti adásában kiderül, hogyan indult annak idején a Magyar Tudományos Akadémia elődje, szó lesz az egykori bicskei csillagvizsgálóról, ami a korszak egyik legkorszerűbb obszervatóriuma volt Európában, és megnézzük, milyen – napjainkban is használt – találmányokat köszönhetünk a magyar géniusznak, Jedlik Ányosnak.
Budapesten, a Lánchíd pesti oldalán található az akadémia impozáns épülete. Az intézmény a reformkorban kezdte meg működését Magyar Tudós Társaságként. Megalapításában döntő szerepe volt Széchenyi Istvánnak, aki birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra. Beszélgetőpartner: Fónagy Zoltán történész, az MTA tudományos munkatársa.
Bicskén volt egykor Európa egyik legkorszerűbb csillagvizsgálója, amit Nagy Károly csillagász épített a saját birtokán. Az obszervatórium története igen kalandos, és nem zárult happy enddel. Mizser Attila amatőr csillagász, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára avat be ennek részleteibe.
A Magyar géniuszok sorozatban elsőként a reformkor egyik legkiválóbb elméjét, a természettudós, feltaláló, bencés szerzetes Jedlik Ányost mutatják be, akinek a nevéhez csaknem száz találmány fűződik. Az egykor a győri bencéseknél tanított szerény tudósról Tóth Konstantin atya, a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója mesél.
Talpig magyar – ahogy a reformkor nyomot hagy. A Petőfi-emlékév hivatalos műsorában vasárnaponként betekintünk a reformkor kulisszái mögé: megelevenednek a korszak emblematikus figurái, megismerjük a korabeli hétköznapokat, és ízelítőt kapunk a Kárpát-medence bicentenáriumi programjaiból. Műsorvezető: Rédl Ádám.
További érdekességek a Petőfi-emlékév hivatalos oldalán találhatók.
![](/uploads/media/default/0003/06/thumb_205142_default_small.jpg "Spotify Embed: "Liszt önmagában egy intézmény volt"/Székely virtus/Pele bácsi| TALPIG MAGYAR ep.68.")