Mi köti össze Barabási Albert Lászlót, Passuth Krisztinát, Dieter Rahmsot és Frenák Pált? Kimagasló kulturális tevékenységük mellett a Moholy-Nagy-díj, amelynek birtokosai tizennégy társukkal együtt. A 2006 óta minden évben átadott elismerést idén Gazdag Gyula filmrendező veheti át.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen rendszeresen vetítik filmjeit, amelyek minden generációt képesek a filmvászon elé szögezni, hiszen a rendszerváltás előtti Magyarországról ezekből lehet hiteles képet alkotni. Gazdag Gyula filmrendező, forgatókönyvíró a University of California Los Angeles (UCLA) film, televízió és digitális média tanszékének emeritus professora, a Robert Redford alapította Sundance Filmmakers Lab művészeti vezetője, akit 2010-ben az Amerikai Egyesült Államok tíz legjobb filmtanára közé választottak. 2023-tól pedig Moholy-Nagy-díjas is. Az elismerést iskolateremtő pedagógiai tevékenységért veheti át november 30-án Fülöp József rektortól.
A sípoló macskakő, A válogatás vagy a Bástyasétány hetvennégy rendezőjének filmjein keresztül bepillanthatunk a szocialista Magyarország gyakorta groteszk hétköznapjaiba. A magyar direct cinema meghatározó alakjának filmjei nélkül vélhetően sokkal nehezebb lenne megérteni a Kádár-rendszer gondolkodásmódját: a megtörtént, mégis rendkívül abszurd történetek, amelyek a kamera előtt játszódnak le, a mai napig magával ragadják a nézőt.
Az elkészülésükkor dobozba zárt filmek nagy részét csak a rendszerváltás után vetítették, attól kezdve azonban világszerte. Fesztiválról fesztiválra hívták őket, és a díjnyertes alkotásoknak köszönhetően került az alkotó a UCLA-re tanárként, valamint a Sundance-re mentorként is. Gazdag Gyula ma már az Egyesült Államokban él, munkásságát pedig idén a fiatalabb generáció is megismerhette, hiszen az elmúlt években a Magyar Filmintézet digitalizálási és restaurálási programjának keretében több filmjét is felújították, ezekből négyet vetítettek szeptemberben a Film Maraton alkalmával. Az 1987-es Hol volt, hol nem volt… az egyik legismertebb, közel ötven nemzetközi fesztiválon szerepelt: többek között Cannes-ban, Londonban, Torontóban és Sydney-ben, díjat nyert Locarnóban, Salernóban és Sitges-ben.
A Moholy-Nagy-díjat iskolateremtő pedagógiai tevékenységéért és meghatározó jelentőségű filmjeiért, a világ, az emberi lélek rezdülései és a társadalom szövetének érzékeny és kifinomult megragadásáért ítélte neki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Moholy-Nagy számára kiemelten fontos volt a film, a fotográfia mint műfaj, hasonlóan nagy jelentőséggel bír a MOME-n is a filmes, animációs képzés, melyeket az egyetem 2024-től Filmipari Tudásközpont formájában visz tovább, így különös jelentőséggel bír, hogy Gazdag személyében egy filmes legenda lép a Moholy-Nagy-díjasok közé.
A rendező elmondta, megtiszteltetés a Moholy-Nagy-díjat megkapnia, mert régóta tiszteli és becsüli Moholy-Nagy Lászlót. „Meghökkentően szabad művész volt, korát megelőző ötletei arról tanúskodnak, hogy fantáziája nem ismert határokat – ezt csodálatra méltónak tartom. Fiatalon tanítani kezdett, és egy olyan iskolában tanított, a Bauhausban, ahol nagyon komoly és nagyon különböző tanáregyéniségek nagyon különböző meggyőződéseket képviseltek, de ez a konfliktusok ellenére nem vitte romlásba az iskolát, ez irigylésre méltó.”
Nyitóképen Gazdag Gyula, a Moholy-Nagy-díj idei díjazottja. Fotó: Baski Sándor
