2018 óta április 30. a magyar film napja. 1901-ben ezen a napon mutatta be az Uránia Tudományos Színház (az Uránia Nemzeti Filmszínház elődje) A táncz című előadást, benne az első magyar filmként számontartott rövidfilmfüzérrel. Ezen a jeles napon tehát filmtörténetünk kezdeteire emlékezünk, és az azóta eltelt 122 év filmtörténeti gazdagságát – műfajok és stílusok, nemzedékek, műhelyek, életművek sokaságát – ünnepeljük.
A Nemzeti Filmszínház ünnepi programkínálatában idén néhány klasszikus játékfilm mellett többségében kortárs alkotások, kivétel nélkül magyar alkotók munkái szerepelnek. Külön hangsúlyt kapnak a programban a Magyar Művészeti Akadémia regisztrációval látogatható portréfilm-vetítései.A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata olyan ritkán látható, érzékeny dokumentumfilmeket mutat be ezen a napon az Urániában rendezett három, ingyenesen látogatható, de regisztrációhoz kötött vetítés keretében, amelyek nem hírességeket vagy médiaszemélyiségeket állítanak elénk, hanem hétköznapi emberekhez, az ő felkavaró történeteikhez visznek bennünket közel.
A Közelítések – Történetek a Kárpát-medencéből című válogatásban négy film szerepel, amelyeknek az alkotóival is megismerkedhet a közönség. Elsőként, 15 órától Szabó Attila Egy Isten, két nemzet című, Lakitelken díjazott filmje kerül műsorra, amely Vladról és Mălináról, egy Bukarestben élő testvérpárról szól, akik felnőtt fejjel úgy döntenek, hogy felveszik a magyar állampolgárságot. Majd 17 órától két rövid portrét láthatunk: a Viva Constanta! Ambrus Emese különleges road movie-ja, amelynek hőse egy Elvis-alteregó, Elvis Rromano, míg Püsök Botond egy bizonytalan jövőjű fiatal roma lány portréját rajzolja meg Angela című dokujában. Végül 19 órától Zsigmond Dezső legújabb, Igában című dokumentumfilmjének budapesti bemutatójára kerül sor: a Balázs Béla-díjas rendező ezúttal Kondás Károly penészleki gazdálkodó történetével ismertet meg bennünket, aki az utolsó igástehenes az országban. A filmek előtt bevezetőt mond és a rendezőkkel beszélget: Kelecsényi László filmtörténész.
Az Uránia április 30-i programjában négy klasszikus magyar játékfilm is helyet kap, melyek közül kettő az ősz óta újra üzemelő Uránia-kamaratermek névadóira emlékeztet. A Fábri Zoltán filmrendezőről elnevezett teremben a Hangyaboly restaurált kópiája, a színészóriás Csortos Gyuláról elnevezett teremben pedig az Egy tál lencse digitalizált változata pereg. A Hangyaboly című Fábri-film Kaffka Margit regényéből készült 1971-ben: története egy apácák által irányított leánynevelő intézet zárt világában játszódik, olyan sztárokkal, mint Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Vass Éva és Pap Éva. Az Egy tál lencse Farkas Zoltán filmje 1941-ből, amelyben az angóratenyésztő földbirtokost alakító Csortos mellett Karády Katalin és Jávor Pál alakítja a további kiemelt szerepeket.
A nyolvanas évekből is szerepel két kultikus magyar mozifilm az ünnepi programban: a Kopaszkutya és a Dögkeselyű. Szomjas György filmje, a Kopaszkutya egy karcos rockkarrier-történet a Hobo Blues Band születéséről és a kor lázadó ifjúságáról, de András Ferenc krimije, a Dögkeselyű főhőse is lázadó ember, egy dühös taxisofőr (Cserhalmi György feledhetetlen alakításában), aki nem várva a hatóságra, maga keresi az igazságát.
Napjaink emlékezetes alkotásai közül Enyedi Ildikó Oscar-jelölt mozija, a Testről és lélekről szerepel a műsoron. A legfrissebb filmtermésből került be a programba a filmkritikusok által a 2022-es év legjobb magyar filmjének választott Hat hét, Szakonyi Noémi Veronika alkotása, Zákonyi S. Tamás A nemzet aranyai című nagyszabású sportdokumentumfilmje a közelmúlt magyar vízilabda aranycsapatáról, továbbá Ljasuk Dimitry Jóreménység sziget című, valós alapokon nyugvó története egy tisza-tavi magányos szigetről és lakójáról. Ljasuk Dimitry személyesen is jelen lesz, és a vetítés után beszélgetést is hallhatunk vele.
Emellett láthatunk két új történelmi filmet is: Szikora János Hadik című huszárkalandját, valamint Tősér Ádám Blokád című filmadaptációját a taxisblokádról. Nem maradhat ki a válogatásból a magyar film napján az animáció sem: a műfajt Gauder Áron nemrég bemutatott egész estés indiánmeséje, a Kojot négy lelke képviseli.
Nyitókép: Testről és lélekről
