A zsűri a következetes stratégia mentén kialakított korszerű muzeológiai gyakorlatáért, az online térben megvalósított sokszínű, hatékony ismeretátadási tevékenységéért és az intézmény nemzetközi elismertségének növeléséért díjazta az 1802-ben alapított közgyűjtemény teljesítményét.
„A Magyar Nemzeti Múzeum az elmúlt években köztudottan kimagasló gyűjteményi anyagának bemutatása, kutatása, gyarapítása érdekében hatékonyan építette határokon átnyúló és nemzetközi kapcsolatait, valamint a hazai közönségnek szóló ismeretátadási stratégiáját is eredményesen megújította” – áll az indoklásban. Az idén 30 éves Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület a múzeumi szakma képviseletében 1996-ban alapította, 2020-ban pedig megújította az év múzeuma elismerést, amivel a szakterület kiemelkedő intézményeit díjazza.
Már a 2020-as év első hónapjai a múzeum minden eddiginél nagyobb népszerűségéről tanúskodtak.
Az Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) egyértelmű visszaigazolást kapott arról, hogy az utóbbi évek szemléletváltása, szervezeti fejlesztései, átalakított kiállítási és képzési programjai, beruházásai és kutatásai eredményesek voltak. Sőt a 2019-ben megújult Múzeumkert épp olyan fontos találkozóhellyé, közösségi térré vált, mint maga a klasszicista épület.
A múzeum saját költségvetésből készült Rotschild Klára – Divatkirálynő a vasfüggöny mögött és a részvételi gyakorlatra épülő Közös időnk – 1989/1990 közösségi kiállítás, a jelenkori magángyűjteményeket reprezentáló Acél és szív, a partnerintézmények által létrehozott Magyar világ, valamint az Ezer és ezer jel időszaki kiállítás naponta ezreket vonzott, miközben a rendezvényterekben rangos események várták a közönséget. Február elején Washingtonban megnyílt a Kereszt-tűzben vándorkiállítás, és célegyenesben volt a világ legszebb késő római leleteit Budapesten felvonultató, nagyszabású Seuso-kiállítás, valamint a chicagói First Kings of Europe című, a bronz- és a korai vaskori leletanyagot bemutató tárlat előkészítése.
A közoktatás szereplőivel folyamatosan konzultálva több mint kétszáz különböző módszertanra és különböző célcsoportnak szóló digitális múzeumpedagógiai anyag készült
az óvodásoktól kezdve az érettségire készülőkön át a magyar nyelven tanuló külföldiekig, az ezekhez kapcsolódó foglalkozásokon több ezer diák vett részt ingyenesen. Olyan kísérleti programokat is sikerrel megvalósított a múzeum, mint a dualizmus korában játszódó online szabadulószoba.
Az új virtuális kiállítások sem csupán a meglévő múzeumi terek befotózását jelentették, hanem teljesen új online tárlatok jöttek létre többek között a rendszerváltásról, a magyar arisztokraták életéről, Budapest fényeiről vagy a későbbre halasztott Ars et Virtus. Horvátország–Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége tárlat anyagából. A 4IG nagylelkű támogatásának köszönhetően pedig a Seuso-kincs – Pannónia fénye kiállítás sem csupán virtuálisan vált a látogatók számára bejárhatóvá, de a lézerszkennelt és nagy felbontással digitalizált tárgyak mindeddig sohasem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg, akár ingyenes online tárlatvezetéseken is.
A trianoni békeszerződés 100. évfordulójára emlékezve Összetartozás éve címen hat héten keresztül új virtuális fotógalériát tekinthetett meg a közönség, amíg el nem készült a Múzeumkertet övező kerítésen egy hasonló, nagyszabású szabadtéri kiállítás. Ugyanerre a témára épült a Szenvedő Szerkezet – Hétköznapi Trianon című, gömbsátorban megrendezett, eredeti tárgyakat felvonultató tárlat, amely a járvány második hulláma előtt Budapesten, Tatán és Mosonmagyaróváron, utána Hajdúböszörményben hatalmas érdeklődés mellett nyílhatott meg.
A korlátozások ellenére a múzeum szakmai programjai közül szinte mind megvalósulhatott.
A Múzeumok Majálisa helyett október 9-én megrendezett Múzeumi Restart szakmai programjára 897-en regisztráltak. A hibrid, élőben közvetített eseményen a múzeumi díjak átadása mellett 12 múzeumi szakterület számára 2-2 workshop zajlott párhuzamosan.
Hasonlóan sikeresen, de teljesen online valósult meg a nemzetközi MúzeumDigit 2020 konferencia. Itt szintén számos előadás és panelbeszélgetés folyt, amelyeket valós időben és utólag több ezer kolléga tekintett meg a világ több pontján.
Az MNM 2020-as tevékenységének talán egyik legfontosabb visszajelzése volt, hogy az online térben kifejtett hálózatszerű munkát összefogó múzeumi honlap az év végén kultúra kategóriában elnyerte az Év honlapja kitüntető címet.
Nyitókép: Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Berényi Marianna főosztályvezető (MNM Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóság, j.), Varga Lujza, az MNM Főigazgatói Kabinet kabinetvezetője (b.). Fotó: Szoboszlay Marcell
