A magyar nyelv a nemzet létrejöttének, létének, fennmaradásának, a
nemzeti identitásnak az egyik legfontosabb tényezője - hangsúlyozta a
tárcavezető A magyar nyelv Trianon előtt és után - nyelvi és nyelvpolitikai
folyamatok a Kárpát-medencében című online konferencián kedden.
„A magyar nyelv az évszázadok során rendkívül keveset változott, ugyanakkor számos esetben rendkívül komolyan veszélyeztetett állapotba került" – fogalmazott köszöntőjében az esemény fővédnöke a Magyarságkutató Intézet konferenciáján.
Amikor a germanizálás politikai szintre emelkedett, II. József alatt Bécsben elindult a magyar nyelv megújításának a mozgalma.
„Virágba borult a költészetünk, a klasszikus ritmusokról, versformákról áttértünk a magyaros verselésre – tette hozzá Kásler Miklós. Megjegyezte: túlléptünk a hivatalos latin nyelvűség korszakán, jelen pillanatban pedig küszködünk az angolszász szlenggel és azzal a történelmi kényszerrel, hogy Trianonban hétfelé darabolták Szent István birodalmát és nemzetét. „Jövőnk záloga, sorsunk biztosítéka az, hogy meg tudjuk őrizni nyelvünk identitásképző erejét, tisztaságát, mert világos beszéddel lehet tiszta gondolatokat közölni.”
Horváth-Lugossy Gábor,
a Magyarságkutató Intézet főigazgatója beszédében a magyar nyelv értékeit
méltatva kiemelte annak kifejező, ősi és tudásközvetítő jellegét, valamint
felhívta a figyelmet a magyar nyelvjárások fontosságára, megőrzésére.
