Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója a szerdai megnyitón hiánypótlónak és izgalmasnak nevezte a múzeum új időszaki tárlatát, amely – mint fogalmazott – a speciális alakulatoknak mérföldkövet jelent. A csaknem 35 év alatt nagy utat járt be a terrorelhárítás – hangsúlyozta a TEK főigazgatója.
Hajdu János felidézte, hogy 1973-ban a Forradalmi Rendőri Ezred egységeként hoztak létre akciószakaszokat, majd 1987-ben létrejött a Komondor Terrorelhárító Szolgálat, melynek feladata kifejezetten a terrorcselekmények elleni fellépés volt.
A főigazgató emlékeztetett arra, hogy 1991-ben a Terrorelhárítási Önálló Osztályból és a Komondor Szolgálatból egy koncepciójában és gondolkodásában is új szerv, a Rendőrség Különleges Szolgálata (RKSZ) jött létre. 2010-ben alakult meg a Terrorelhárítási Központ (TEK), amelyben helyet kapott a Műveleti Igazgatóság. Így az eddigiektől eltérő koncepcióban új munka indult meg – mutatott rá a TEK főigazgatója, aki hangsúlyozta, kiemelve, hogy ma már Európában és a világban is számon tartják a magyar központot. Több mint 300 harcost képeztek ki speciális harctéri elsősegélynyújtásra a legmagasabb szinten, de látogatják a közelharc- és mesterlövészkurzusokat is, hiszen a központ jelentős oktatói munkát is végez – hangsúlyozta Hajdu János.
Tarcsa Csaba, a Készenléti Rendőrség parancsnoka elmondta: az április 5-ig látható új időszaki kiállítás bemutatja a Matuska Szilveszter által elkövetett 1931-es biatorbágyi merényletet, valamint az 1973-ban zajlott balassagyarmati túszdrámát is. A tárlat sorra veszi továbbá, hogyan fejlődött Magyarországon a terrorelhárítási munka – tette hozzá a Készenléti Rendőrség parancsnoka.
Androvicz Gábor muzeológus az MTI-nek elmondta, hogy az új időszaki kiállítás ötletét az 1973-ban történt balassagyarmati túszdráma 50 éves évfordulója adta, ebből kiindulva két témakörre fókuszál a kiállítás. Az egyik a túszdráma hatására létrejövő különféle terrorelhárító szervek fejlődését, változását mutatja be napjainkig. A másik vonal néhány konkrét bűnügyet ismertet, olyanokat, amelyek kriminalisztikai szempontból érdekesek vagy a sajtóban a maguk korában nagy port kavartak. Robbantásos bűncselekmények és túszejtések szerepelnek a kiállításban – mondta.
A tárlat kronológiai sorrendben veszi számba a terrorcselekményeket: az utolsó tabló a 2016-os Teréz körúti robbantást ismerteti. A tárlatot dokumentumok, hatástalanított fegyverek és felszerelések egészítik ki. A tárgyi anyag a terrorelhárító szervekre koncentrál, többek között az egyenruházat változását mutatja be 1988-tól napjainkig.
Androvicz Gábor elmondta azt is, hogy szombaton a Rendőrmúzeumban a magyar kulturális örökség napja alkalmából hat előadáson keresztül terrorizmusról és konkrét merényletekről hallhatnak előadást az érdeklődők.
Fotók: Nagy Zoltán / Zsaru Magazin
