A „magyar Van Gogh" munkái Szentendrén

Képző

Pirk János életmű-kiállítás nyílik a róla elnevezett új szentendrei múzeumban október 20-án.

Pirk
János (1903–1989) hét évtizedet átívelő munkássága Szatmárnémeti tanyavilágából
indult. Amikor Nagybányára került, kivételes rajzkészsége miatt csodagyerekként
emlegették. A szabadiskola vezetője, Thorma János azonnal pártfogásába vette,
és pár év múlva, 1924-ben a fiatal festőnövendék felvételt nyert a
Képzőművészeti Főiskolára, ahol az ugyancsak nagybányai mester, Réti István
osztályában folytatta a tanulmányait. Párizsban és Rómában többször járt
tanulmányúton, de mindig Nagybányára tért vissza. Megnősült, majd feleségével,
Remsey Ágnes iparművésszel 1944-ben a gödöllői művésztelepre költöztek, végül
1949-ben Szentendrén telepedtek le, ahol a művész haláláig dolgozott.

Számos
szakmai elismerés – Munkácsy-díj, kiváló művész – mellett elnyerte Szentendre
város díszpolgári címét és a Pro Urbe díjat. 1969-ben kapott műteremlakást a
szentendrei Új Művésztelepen, 1970–1974 között pedig a szentendrei rajzszakkört
vezetve több, azóta jelentős szakmai eredményt elérő művészt indított útjára.

A rajongásig szeretett természet és a földet művelő
parasztok maradtak mindvégig festményeinek legfőbb témái. Látomásos jellegű
kompozícióinak gyakori főszereplője a magvető, a kaszakalapáló, a krumpliszedő,
az ásó ember; azok az emberek, akik között ő is élt, és akiknek a munkáját
saját maga is jól ismerte. A természet és az emberi sorskérdések a
legközvetlenebb módon kerültek összefüggésbe a festészet klasszikus értékeit
mindig tiszteletben tartó és megújulni kész páratlan életműben. Egyik
leggyakoribb képtémája, a magvető is azt a harmonikus életszemléletet
jelképezi, ami a küzdelmek ellenére is vallja az élet megújulásába és az örök
optimizmusba vetett hitet.

Pirk
János hét év főiskolai és az 1930-as években Nagybányán készített műveinek nagy
része elveszett, illetve megsemmisült. Életművének az 1945 előtti időszakát így
nehéz rekonstruálni, és ezért van fokozott jelentősége annak, ha felbukkan
ebből a korszakból egy-egy festménye. Az évek során több ilyen munkája került
elő és ezek is láthatóak a 180 művet bemutató gazdag tárlaton. 

Unikum maga a helyszín is – a Pirk Galéria. A Szentendre belvárosának északi részén (a MűvészetMalom szomszédságában), a Bogdányi úton található ingatlan felújítása és múzeummá alakítása 2008-ban kezdődött meg. Bár a munkálatok nem fejeződtek be teljesen, a hagyatékot gondozó Pirk család az életművet áttekintő kiállítás első megrendezésével kívánja bemutatni az eltelt időszakban elért eredményeket. Számos alkotás a restaurálást követően most először lesz látható az ismertebb és az újabban szerzett olajfestményekkel, akvarellekkel, rajzokkal együtt. A Pirk családot a Szentendrei Önkormányzat és a Ferenczy Múzeumi Centrum mellett nagylelkű támogatók is segítették, hogy ne csak a kiállítás jöhessen létre, hanem az épület és belső tereinek impozáns átalakítása is befejeződhessen.

A tárlat november 22-ig látogatható.

Kiemelt kép: Római önarckép, 1937.