Az esték folyamán 25 ország 25 szerzője „szigetek” témához kapcsolódó műveiből a Vígszínház kiváló színészei olvasnak fel szemelvényeket a sziget irodalomhoz nem feltétlenül kötődő, több esetben a közönség számára korlátozottan hozzáférhető helyszínein.
A teátrum fő célkitűzése az érték és a népszerűség egyensúlya mentén megvalósuló aktív kapcsolat a nézőkkel. A Vígszínház igazgatója, Rudolf Péter az együttműködés kapcsán elmondta: „Nálunk, a színházban minden este irodalom éjszakája van, hiszen a dráma ugyanúgy annak a hatalmas csodának a szerves része, amit irodalomnak nevezünk. Keressük a kapcsolatot, a hidat más országok irodalma felé is.”
Az esemény Budapesten minden évben új városrészbe vándorol, hogy az irodalmi élményen túl a város egyéb kulturális sajátosságaira is felhívhassa a figyelmet. A rendhagyó helyszínek között találjuk a víztorony legfelsőbb szintjét is, ahol ráadásként a látogatók madártávlatból gyönyörködhetnek a város különleges látképében. A nagy múltú Danubius Nemzeti Hajós Egylet hamisítatlan dunai hangulatot sugárzó csónakháza (egyúttal a maga nemében utolsó működő úszó csónakház az országban), valamint klubháza jobbára csak a klubtagok számára látogatható.
A Budapest legrégebbi román kori emlékének maradványain épült Szent Mihály-kápolna, amely csupán a heti egyszeri misék alkalmával tárja ki kapuit, szintén a kevésbé könnyen hozzáférhető helyszínek listáját gyarapítja, akárcsak a pitypangos nosztalgiával kecsegtető Margitszigeti Gyermektábor.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és egyben az esemény fővédnöke szerint szimbolikus helyszín a Margitsziget, amit valósággal belak majd az irodalom. De ahogy a Margitszigetet is összeköti a Margit híd és az Árpád híd a Duna két partjával, Budával és Pesttel, úgy képez hidat az irodalom emberek és kultúrák – szigetek között.
A helyszíneken párhuzamosan zajló, félóránként ismétlődő felolvasásokat tetszés szerinti sorrendben lehet meghallgatni: a helyszíneken és a rendezvény honlapján elérhető térkép segítségével mindenki maga állíthatja össze aznapi irodalmi barangolásának útvonalát. Az utolsó felolvasás 22:30 perckor kezdődik.
Új színekkel bővül az irodalmi paletta
Az Irodalom éjszakája programját idén először gazdagítja ukrán irodalmi részlet. „A legkevesebb, amit szervezőként a közelben zajló háborúra reagálhattunk, az volt, hogy díszvendégként meghívtuk szomszédainkat” – hangsúlyozta Adéla Gálová, a Cseh Centrum igazgatónője, az Irodalom éjszakája projektvezetője. A magyar olvasók számára olykor egzotikusnak ható ázsiai irodalmat a japán szöveg mellett ez évben először egy dél-koreai szemelvény is megidézi.
Az idén újra hangsúlyt kap az akadálymentesség is. Mindhárom napon lesz egy-egy olyan felolvasás, amelyet jeltolmács közvetít a siketek és nagyothallók számára. A mozgásukban korlátozottak számára megközelíthető helyszínekről a programfüzet nyújt tájékoztatást. A regisztrált vak és gyengénlátó érdeklődőket az önkéntes segítők külön csoportban kísérik el a felolvasások helyszíneire.
Az első Irodalom éjszakájára 2006-ban Prágában került sor, Magyarországon a budapesti Cseh Centrum kezdeményezte a meghonosítását, 2016-tól minden évben megrendezik. A rendezvény kezdetben egynapos volt, 2020-ban bővült háromestés programmá. 2019 óta Budapest mellett Debrecen is helyet ad a különleges hangulatú felolvasásoknak
A programon történő részvétel ingyenes és előzetes regisztrációt nem igényel. További részletek az esemény honlapján és a Facebook-oldalán találhatók.
Nyitókép: Shutterstock/Ungvári Attila
