Báró dr. Telbisz Károly Temesvár polgármestereként nem kisebb tervet dédelgetett, mint hogy szeretett városa a kontinens egyik legszebb és legmodernebb településévé váljon. Ennek érdekében lebontatta a 18. századi téglavárat, és a sáncokat feltöltette, hogy a Bánság fővárosának arculata monumentális köz- és magánépületek sokaságával újulhasson meg.
Nagyívű terveiről meggyőzte a városi képviselőket is, a feladat megvalósításához azonban főépítészre volt szükségük. A polgármester a Műegyetem neves tanárához, Czigler Győzőhöz fordult tanácsért, aki az irodájában dolgozó ifjú Székely Lászlót ajánlotta. Székely egyetlen feltételt szabott az állás elfogadásának, amelyhez a város hozzá is járult: főépítészi munkája mellett magántervezői irodát is működtetni kívánt.
Az 1877-ben Nagyszalontán született Székely László édesapja építési vállalkozó volt. Fia is ezt a pályát választotta, majd 1900-ban a budapesti Műegyetemen építészdiplomát szerzett. Olaszországi tanulmányútja után Czigler Győző irodájában kezdett dolgozni, ahol hamar elismerték a precíz, jó munkabírású szakembert. Az első munkája a könnyűszerkezetű csarnok megtervezése volt Temesváron a 15. Országos Dalverseny számára. 1903 augusztusában közel kétezer dalos lépett fel a Székely László tervezte Zenepavilonban, amelyről a korabeli sajtó lelkendezve azt írta, hogy a legnagyobb tér volt, amelyben valaha magyar dal csendült fel.
Következő közmegbízatása a városi közvágóhíd megtervezése volt 1904-ben, amely építészetileg és technikailag is megfelelt a kor legmodernebb kihívásainak. Célszerűség és esztétika egyszerre vezérelte a tervek elkészítésekor. A ragyogó épületegyüttes jelenleg sajnos erősen leromlott állapotban várja jobb sorsát, annak ellenére, hogy szerepel a román műemléki védettségi listán.
1905-ben tűzoltólaktanya, 1909-ben pedig vízparti lovagvárra emlékeztető vízi erőmű és turbinaház épült Székely László tervei alapján a Béga parti városban. Székely igényességét, tehetségét bizonyítja, hogy még a középületek esetében is különös gondot fordított az esztétikai megjelenésre, amely ráadásul sohasem ment a funkció rovására. Megépültekor a város áramszükségletének kilencven százalékát a budapesti Ganz-gyárból származó turbinák biztosították.
Az egykori „lovagvár” máig meghatározó épülete a városnak.
Székely munkásságának másik fontos jellemzője, hogy sokfajta stílusirányzatban mozgott otthonosan, követte a stílusváltozásokat, és az újdonságok rendre megjelentek az épületein, így szecessziós, historizáló és modernista paloták egyaránt születettek a rajzasztalán. A Városi Polgári Menházalap bérháza például neoromán stílusú. Jellegzetes, egzotikus, középkori állatfiguráiról a „majmos ház” elnevezést kapta a város polgáraitól. A huszártorony tetején strázsáló, középkori vértezetben álló katona alakja tovább erősíti az épület historizáló megjelenését.
Egyik fő művének a temesvári piarista főgimnázium 1907 és 1911 között megépült épületegyüttesét tartják, amely iskola, templom és rendház szerves egysége.
Az impozáns, szecessziós motívumokban rendkívül gazdag épület Temesvár ékessége.
Székely László bravúros képességeinek újabb bizonyítéka a Losonczy téren álló úgynevezett Brück-ház, amellyel széles építészeti palettájának újabb színfoltjaként a hazai szecesszió nagymestere, Lechner Ödön stílusát és motívumait követte.
A Brück-háztól néhány lépésnyire az Emmer Ferenc által építtetett palotát találjuk, amely a szecesszió egészen más ágát képviseli. A két csodás épület eltérő megjelenése tervezőjük kiapadhatatlan tehetségét bizonyítja.
A városban lépten-nyomon az egykori főépítész tervezte házakra bukkanunk. Székely tervezői zsenije meghatározza az egykori polgármester, Telbisz Károly által megálmodott modern Temesvár arculatát.
A sok megrendelésen túl önerőből is megépült egy általa tervezett városképi jelentőségű palota: az egykor Hungária, később Neptun nevű gőzfürdőt és vízgyógyintézetet a Béga partján találjuk.
Temesvár egyik legforgalmasabb tere, a Győzelem tér palotáinak többsége szintén Székely-féle épület: jellegzetes, csipkés erkélyeiket, gyönyörű homlokzataikat sokan megcsodálják.
Székely széles látókörének köszönhető az is, hogy nem ragaszkodott kizárólagosan az összes megrendeléshez, sőt az ő javaslatára bíztak meg temesvári épületek megtervezésével más neves építészeket. Kora legkiválóbbjait invitálta meg a városba: Alpár Ignác, Baumhorn Lipót, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte épületek is ékesítik Temesvárt.
A magyarság számára különösen fontos emlékhelyek megtervezése is az ő nevéhez fűződik.
Dózsa György emlékére a kivégzésének temesvári helyszínén a középkori motívumvilágot idéző Szűz Mária-kápolna épült. A város határában, Szabadfalun pedig Petőfi-emlékmű áll azon a helyen, ahol Bem tábornok egykor őrnagyi címet adományozott a költőnek.
Székely László alkotói zsenije a rengeteg temesvári épület ellenére nem csupán a Bánság fővárosában tette le névjegyét, hírneve messzire eljutott: Gyulán, szülővárosában, Nagyszalontán, de még a messzi Nagykanizsán is tervezett épületeket. A trianoni döntés után, 1922-ben megvált városi műépítészi állásától, így sok terve, köztük a Kultúrpalota és a városi kórház már nem valósulhatott meg. 1929 és 1930 között a bánsági magyarok összefogása révén közadakozásból épült meg a Magyar Ház, amelyhez Székely László a tervezéssel járult hozzá. Ezt a munkáját ingyen végezte.
1934-ben hunyt el. Munkásságát szinte elfelejtették, és csak posztumusz lett a város díszpolgára hatvan évvel később, 2002-ben.
Forrás: Székely László, a városépítő. Szász Enikő filmje. A képek a szerző felvételei.
