A múlt és a jelen harmóniáját tükrözi a Közös című divatkiállítás Fertődön
2025. október 30-án megnyitotta kapuit az Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft. és a Katti Zoób Fashion & Museum KÖZÖS – Múltból szőtt jövő című kiállítása a fertődi Esterházy-kastélyban. A kiállítás egyszerre tisztelgés a kézműves múlt előtt és reflektálás a jelen öltözködési trendjeire.
Távoli tájak, régmúlt idők üzenetei vásznakba szőve: a divat közös nyelve káprázatos utazásra hív időn és téren át: „Sydney-től New Yorkig, Kalocsatól Pécsig mindenki érti ezeket az öltéseket, és saját kulturális sajátosságaihoz tudja igazítani őket” – hangsúlyozta Zoób Kati a divat egyetemes nyelvének fontosságát a tárlat megnyitóján Fertődön.
– A kézműves hagyomány mindannyiunk közös kincse, amelyet úgy őrizhetünk a leghűségesebben, ha mindennapjaink részévé tesszük azt. Ebből a gondolatból született a kreativitás új hulláma, a fúziós divat, amely kortárs esztétikával ötvözi a tradicionális elemeket. A stílusok találkozása átlépi a kulturális határokat, és lehetővé teszi, hogy miközben örökségünket viseljük, ráleljünk az önkifejezés újfajta eszközeire. Az antik és a modern, a népi és az urbánus darabok ötvözése friss lendületet és személyes hangot ad öltözködési kultúránknak, ehhez ad inspiráló útmutatót a kiállítás – fogalmaznak a szervezők.
„Hiszem, hogy Fertőd ma is egy hívogató kapu Magyarországra, és remélem, ezen a kapun most mi is be tudjuk csalogatni a divatrajongókat” – mondta Zoób Kati.
Töredékek és trendek
„A divatnak megvan az a sajátossága, hogy képes fából vaskarikát készíteni – emelte ki Zoób Kati a megnyitón –, mi nagyon sok ilyen vaskarikát állítottunk össze ide, már csak abból kifolyólag is, mert sok antik tárgynak csupán a töredéke maradt fenn a számunkra. Ezeket építettük bele kortárs öltözékekbe úgy, hogy tökéletes legyen köztük a harmónia, és egyik se csillogja túl a másikat.”
A tárlat 120 öltözéket vonultat fel, tematikus egységekbe rendezve, megelevenedett divatlexikonként kalauzolva a látogatókat a textil- és viselettörténet legizgalmasabb fejezeteibe. A kiállítás időutazásra hív a 18–19. század fordulójára, amikor a kézműves mesterségek és technikák még szoros összefonódásban éltek a mindennapokkal – amikor még szinte minden háziasszony tudta, mi az a tűhímzés, a hajadon lányok pedig maguk készítették a kelengyéjüket.
A tematikus terekben különleges szerepet kap a történetmesélés: a ruhákon megjelenő díszítőtechnikák a mesterségek hagyományait idézik, miközben kortárs szemlélettel születnek újjá. A látogatók betekintést nyerhetnek abba a folyamatba is, ahogyan a kézműves tudás és a modern tervezői látásmód egymást erősítve új vizuális nyelvet hoz létre.
Az antik textiltöredékekből készült kortárs öltözékek a múlt anyagainak adnak új jelentést, a népi és etnikai viseletek újraértelmezése pedig megmutatja, miként válhat a hagyomány élő inspirációvá – megőrizve a lényeget, de új nyelvet teremtve a jövő számára. A tárlat bizonyíték arra, hogy a hagyomány nem lezárt történet, hanem viselhető jövő.
