A művészet közege elnevezésű konferenciasorozat az elmúlt évek alatt számos elgondolkodtató művészetelméleti kérdést vetett fel, elsősorban a művészetet körülvevő világot, atmoszférát és társadalmat helyezi középpontba, valamint azt vizsgálja, hogy milyen hatást vált ki a művészet abban a közegben, amely körülveszi, amelyben helyet foglal, és miképpen képezi más művészetek vagy műalkotások közegét.
A nagy és új típusú kihívások során az emberiség vagy annak érintett része szinte mindig megváltozott kisebb vagy nagyobb mértékben. Járványok, háborúk, klímaváltozások, éhínségek, népvándorlások: mind-mind életmód- és gondolkodásmód-váltással járnak együtt. A világ mediatizálódásával online látjuk a kihívásokat és a rájuk adott válaszokat. A változások kellős közepén nyilván nem lehet teljes biztonsággal megállapítani az átalakulások mértékét és irányát. Történészek nemritkán korábbi korokban zajló folyamatok helyes elnevezéséről, értelmezéséről is eltérő véleménnyel vannak, olyannyira, hogy egyesek akár tagadhatják is, hogy léteznek a kollégáik által állított történeti, társadalmi vagy pszichológiai tények. Mennyivel nehezebb és problematikusabb saját korunkról átfogó értelmezést adni… Az emberiség egészét érintő egyenes adásban közvetített járvány, vírustámadás, védekezés nyilván alapvetően alakította át társadalmunkat, gondolkodásunkat, kultúránkat, miközben valószínű, hogy jelentős hatásokat és következményeket még nem látunk.
A konferencián többek között előad Boros János filozófus, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, aki előadásában azt hangsúlyozza, hogy a vírustámadás ellen a tudomány, azaz a kidolgozott észszerűség eszközeivel kell felvenni a harcot. Úgy véli, a háború ellen és a béke érdekében is racionalitással léphetünk fel. A vírustámadásban és a háborúban közös, hogy irracionálisak, ész nélküliek. Előadásában arra keres választ, ahogy a vírus ellen a természettudomány biztosítja a szükséges fogalmi készletet, vajon a háború ellen és a hosszú távú béke érdekében milyen tudomány képes a megfelelő fogalmi készletet, gondolkodásmódot és ebből következő átfogó cselekvési stratégiát biztosítani.
Wesselényi-Garay Andor, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa a kultúraközvetítés új stratégiáit részletezi az inter- és poszt-Covid-időszakban. Számokkal és adatokkal ismerteti a kutatóintézetben elindult vállalkozás sikereit és kihívásait, elválasztva egymástól a digitális archiválás, a műsorkészítés és a közvetítés kategóriáit.
Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának tanszékvezető egyetemi tanára, dékánja arról beszél, hogy az információ kora egyúttal a mediatizáció kora is. Az információs technológiák (internet, mobiltelefon stb.) mindennapi használata révén a média logikája mindinkább behálózza életvilágunkat, hatással van a társadalom és a kultúra minden elemére. A szakember előadásában azt mutatja be, hogyan mediatizálódnak a különböző közösségi formák.
Fejérvári Gergely, az MM Kiadó szerkesztőségvezetője előadásában összefoglalja az elmúlt közel két év tapasztalatait, a könyvelőállítás és könyveladás volumenének változásait, illetve körvonalazza azokat az újszerű gyakorlatokat, amivel a kiadó megpróbált alkalmazkodni a kultúrafogyasztás megváltozott körülményeihez.
Dér Csaba Dezső, a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus és Marketing Intézet egyetemi docense a kultúrában tetten érhető kommunikációs trendeket mutatja be.
