A Narratíva Kollektíva bemutatója a bűnösség fogalmával, az elszigetelődéssel, önmagunk megértésével és elfogadásával, a tökéletességre való kényszeres törekvés kérdésével foglalkozik. Nádasdy Ádám fordításában Dante Isteni színjátéka és Peer Krisztián verses szövegei mellett a példány megírásakor számos forrást, így dokumentum- és más vendégszövegeket is használtak az alkotók, újragondolva és -értelmezve ezzel a bűn–büntetés–áldozat hármas egységét.
„Két kiváló költő, Nádasdy Ádám és Peer Krisztián sorai találkoznak Dante Isteni színjátékának komplex szövetében” – állítja Garai Judit, a darab dramaturgja. Ebbe komponáltak bele hat monológot, amelyeket a színészekkel és alkotókkal készített interjúkból választottak ki. A negyedik izgalmas dramaturgiai kísérlet kamarazenével és a színházi illúzió teljes transzparenciájával.
„A hét főbűn valóban bűn vagy csak olyan jellemhibák összessége, amelyek mindannyiunkban benne vannak, amelyeket el kell fogadnunk és együtt kell tudnunk élni velük?” Hegymegi Máté rendező sajátos szemszögből, újragondolva a művet vezeti végig a nézőt Dante poklában a főbűnök között.
A darabban Bánki Gergely, Barna Lilla, Hajduk Károly, Kárpáti Pál, Pető Kata, Radnay Csilla és Rohonyi Barnabás lép színpadra, a díszletet Fekete Anna, a jelmezeket Kálmán Eszter tervezte, a zenei vezető Tarr Bernadett, az operatőr Vincze Alina.
Fotó: Dömölky Dániel
