„Az időpont önmagán túlmutató jelentése: ösztönzés a magyar zenei hagyományok értékeinek ápolására. Az idei koncerten három magyar művet is hallhat a közönség, közülük egy felfedezésre méltó ritkaság – de az is fontos, hogy az est a 20. század egy nemzetközi klasszikusával fejeződik be. A szólista a fiatal tehetségek egyike, és a karmester sem véletlenül viseli a Dohnányi nevet” – áll a koncert ajánlójában.
Szuggesztív-dinamikus Ünnepi nyitányát Erkel 1887-ben, a Nemzeti Színház megnyitásának félévszázados jubileumára írta. Bartók Hegedűversenye 1937/38-ban íródott, a legendás Magyar Vonósnégyes primáriusa, Székely Zoltán kérése nyomán. Dohnányi Amerikai rapszódiája a zeneszerző emigrációs éveiben, az Ohiói Egyetemtől 1952-ben kapott felkérésnek eleget téve íródott. A Magyarországon máig alig ismert kompozíció amerikai folklórdallamokat dolgoz fel, köztük a Wayfaring Stranger (Vándorló idegen) címűt, mely utalásként is értelmezhető a hazájától távol élő zeneszerző honvágyára. A második részben megszólaló Sztravinszkij-mű, a Tűzmadár című balett briliáns hangszerelésű szvitváltozata sem idegen a magyar zenétől, hiszen Bartókra is hatott, aki a mű egyik dallamát II. zongoraversenyében idézi.
Banda Ádám a fiatal hazai hegedűsnemzedék kiemelkedő tehetségű tagja. Szívet melengető egybeesés, hogy a koncertet, melyen Dohnányi-művet is hallunk, a Jekatyerinburgi Opera főzeneigazgatója, Dohnányi Oliver vezényli, akinek ükapja Dohnányi Ernő nagyapjának testvére volt, s akit a Magyar Televízió 1983-as Nemzetközi Karmesterversenyén aratott sikere óta szeret a magyar közönség.
Nyitókép: a Nemzeti Filharmonikusok. Fotó: Csibi Szilvia
