A 220 esztendős Nemzeti Múzeum mint a magyar emlékezet háza nemcsak alapításakor volt több, mint múzeum, hanem napjainkban is. Ez az intézmény több mint két évszázada a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje, és az is kell maradjon – hangsúlyozta az intézmény alapításának 220. évfordulóján, csütörtökön Kövér László. Az Országgyűlés elnöke a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett, évfordulós konferencia szünetében, az intézmény három korábbi főigazgatójának, Fejérpataky Lászlónak, Hóman Bálintnak és Zichy Istvánnak emléket állító domborművek ünnepélyes átadása előtt elmondta, a múzeumnak változatlanul be kell töltenie alapításkori hivatását, hogy maradjon a nemzet Kárpát-medencei hatókörű szellemi honvédelmének korszerű erődje.
„Mindezt az idők járásához igazodva, szakszerű és hatékony módon. Mindehhez a felelős nemzeti politikának nemcsak sok sikert kell kívánnia a Nemzeti Múzeum vezetésének, hanem biztosítania is kell az intézmény részére a kitűzött cél eléréséhez szükséges anyagi eszközöket. Bármennyire nehéz költségvetési idők köszöntenek is ránk, szellemi erődeinket meg kell védenünk, azok nem kerülhetnek idegen kézre” – fogalmazott a házelnök.
Mint kiemelte, az információtechnológiai fejlődés eredményeképpen az emlékezet és az azt megalapozó identitás fölötti uralom mára a leghatékonyabb hatalompolitikai eszközzé vált, annak eszközévé, hogy emberek egy csoportja a tulajdonukban vagy befolyásuk alatt álló tudatipar, azaz oktatás, kultúra és média révén a saját akaratukat, érdekeiket és értékeiket világszinten elfogadtassák, rákényszerítsék embertársaikra.
Emlékezet nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs közakarat, közakarat nélkül nincs közhatalom, közhatalom nélkül nincs demokrácia, csak önkényes magánhatalmak uralma van, mutatott rá.
Kövér László elmondása szerint
a magánhatalmakkal szemben kizárólag az öntudatos közösségek tudnak szembeszállni, erre pedig a családi, a vallási vagy a nemzeti közösségeknek van a legnagyobb esélyük.
A házelnök hozzátette, ez a magyarázata annak, hogy a nyugati világban mindenhol ostrom alatt áll az emberi emlékezet és a legerősebb emlékezetű közösségek, ezért is szükséges, hogy a Nemzeti Múzeum a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje maradjon a következő kétszáz esztendőben is.
Mint felidézte, a magyar reformkor eljövetelét hirdető „első szívdobbanások” egyike a Nemzeti Múzeum megalapítása volt. Nem véletlen, hanem sorsszerűség, hogy 1848 márciusában a Nemzeti Múzeum udvara a nemzet főterévé vált, hogy az idegen közjogi uralom alól felszabaduló első népképviseleti magyar országgyűlés felsőháza a Nemzeti Múzeum épületében ülésezett – emelte ki.
„Az elmúlt több mint két évszázadban a Nemzeti Múzeum is mindig csak annyira élt, amennyire a szabad Magyarország élt. Ha emelkedett az ország és a nemzet, emelkedett és gyarapodott a múzeum is, ha szenvedett a haza, sínylődött a magyar emlékezet háza, azaz a Magyar Nemzeti Múzeum is” – fogalmazott.
A házelnök elmondása szerint az a három kiemelkedő főigazgató, akik emléke előtt mától domborművek tisztelegnek, az 1916 és 1944 közötti időszakban állt az intézmény élén, amikor az első világháború, a bolsevik rémuralom, a román megszállás, Trianon, az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság, a második világháború, a német, majd a szovjet megszállás közepette viselték vállukon a Nemzeti Múzeum iránti legfőbb vezetői felelősséget.
„L. Simon László főigazgató úr szerencsés ember tehát, hiszen a jövőre nézve bőségesen van miből lelki erőt merítenie” – közölte Kövér László.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: Fejérpataky László, Hóman Bálint és Zichy István arcképét a Kossuth tér újjászületésében is jelentős szerepet vállalt Elek Imre szobrászművész öntötte bronzba. A domborművek a Pulszky-terem melletti előtérben láthatók csütörtöktől.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
