A Nemzetiben már próbálnak

Színpad

A napokban elkezdődnek a próbák a Nemzeti Színházban. Az évad elmaradt bemutatóit a következő szezonban pótolják.

Dolgozik majd a társulattal – többek közt – Aleksandar Popovski, Eirik Stubø, Szász János és Szabó K. István. MITEM nem lesz ősszel, legközelebb jövő áprilisban tartanak nemzetközi színházi találkozót Budapesten.

Elhanyagolható számban kérték vissza a nézők a megváltott jegyek árát – mondta el a sajtótájékoztatón Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház főigazgatója hozzátette: a járványügyi korlátozások idején a kétszáz fős állomány nagy része végig helytállt. A tervezettnél hamarabb elkezdték a színház ütemezett felújítását, amelyet idén be is fejeznek. Ennek részeként akadálymentesítik a hátsó bejáratot, átalakítják a hatodik emeleti festőműhelyt, amely a színházban gyakorlatukat töltő kaposvári harmadéves diákok helyéül szolgál majd. A lassan húszéves épületben a szükséges felsőgépészeti, alsógépészeti és karbantartási munkákat is elvégzik.

„Elkezdjük a próbákat az évad végén elmaradt két bemutatóval: a Kassai polgárok, valamint a Leander és lenszirom próbái indulnak el a napokban” – tette hozzá a főigazgató. A Móricz-regényből készülő Forró mezők című előadás – amelyet Berettyán Nándor rendez – márciusban a főpróbahétig jutott, ezt a bemutatót is a következő évadra halasztották. „A Tizenhárom almafából megtartottuk a premiert, de nem tudtuk érdemben tovább játszani, így az ősz nagy része a felújítópróbákról, a repertoár újrarendezéséről szól majd” – jegyezte meg.

Vidnyánszky Attila elmondta: SZIA Színház néven Színházi Ifjúsági Alkotóműhely indul, amely egész éven át kínál foglalkozásokat a gyermekvédelmi gondoskodásban élőknek.

A főigazgató arról is beszélt, hogy több mint négyszáz produkció pályázott az egymilliárdos kerettel meghirdetett Déryné Programra, és több mint négyszáz település jelezte, hogy befogadna produkciót, valamint húsz új előadás létrejöttére nyújtottak be igénylést, hamarosan megszületik ezekről a döntés.

Nem tartják meg ősszel az áprilisban elhalasztott Madách Nemzetközi Színházi Találkozót, mert „foghíjas fesztiválnak nincs értelme”, jövő áprilisra terveznek.

A Kassai polgárokat Szabó K. István rendezi, aki eddig online próbált, ám megjegyezte: a színház lényege, hogy élő, így sokat bajlódtak a virtuális próbákkal. „Igyekeztünk megtartani Márai ízét és muzikalitását, bár szikárabb lett a szövegtest és tempójában korunk emberének türelméhez, lélegzetvételéhez igazodik.”

Vidnyánszy Attila megjegyezte: július végén a Gyulai Várszínház Márai-napok sorozatában léptek volna fel, reméli, hogy ezt augusztus végén megtarthatják.

Arról is beszélt, hogy a legkisebb korosztálynak még nem sikerült előadást készíteniük, a Szarka Tamás musical inkább iskoláskorúaknak szól, a „Szilágyi Andor gyönyörű, költői szövegéből” készülő Leander és lenszirom őszi bemutatója viszont kisebbeknek is élményt jelent majd.

Vidnyánszky Attila két előadást rendez majd a következő évadban, a Rómeó és Júliát évek óta tervezik. „Nálam landolt a mű, és már boldog vagyok, hogy így alakult. Egy dráma élet és halál nagy kérdéseiről, szenvedélyről, szerelemről; egy letisztult előadás lebeg a szemem előtt, sok zenével, a versben lévő zeneiséget is kibontva.”

A másik bemutató provokatív munkacímet kapott: a Liberalizmus diszkrét bája. „A Rocco és fivérei sikerén felbuzdulva egy nagyszabású történeten gondolkodom, amely Petronius Satyriconjára és az Isteni színjáték szövegeire épül. Ahogyan Dante elindult Vergiliussal, úgy indulnak el a nézők itt, a színházban, megmártóznak a világ poklában, és bejárnak egy utat a purgatóriumon keresztül. A vége persze csillogni fog, ahogyan Weöres Sándor is a pokol mélyére küld minket, hogy aztán a mennybe juthassunk.”

Szász János évek óta dolgozik a Nemzeti Színházban, a következő évadban Csehov Ivanovját rendezi. „Kísérletezőkedvű színészek dolgoznak itt, és ez engem is felszabadít. Amikor azt mondtam a Macskajátékban Dorkának (Udvaros Dorottya-szerk.), hogy Dorka, ugorj már be a zongorába, beugrott.”

Az Ivanovról úgy vélekedett: összetett, többrétű dráma, a saját magunkkal való elszámolás döbbenetes története. A címszerepet Trill Zsolt játssza.

A korábbi évad Médeia előadását jegyző Eirik Stubø Szabó Magda Az ajtó című művét állítja színpadra Udvaros Dorottyával a főszerepben. Vidnyánszky Attila megjegyezte: „mivel rendezőként erősen rányomom a bélyegem a színház arculatára, irányvonalára, igyekszem olyan alkotókat hívni, akik nagyon más megközelítéssel dolgoznak. Eirik Stubø is ilyen és kiváló rendező.”

Udvaros Dorottya arról beszélt, hogy Szabó Magdát varázslatos alkotónak tartja, „csupa szellem, csupa intellektus, csupa nőiség és vagányság. Ez egy sokrétű történet, gyönyörű ívek vannak benne.”

Aleksandar Popovski, a Maribori Nemzeti Színház művészeti vezetője a Mester és Margaritát állítja színpadra. Az évadot egy Hubay Miklós-bemutatóval zárják, az Ők tudják mi a szerelem – ahogyan Vidnyánszky Attila fogalmazott – jutalomjáték Bánsági Ildikónak és Blaskó Péternek.

Kiemelt fotó: Szász Júlia és Hercegh Péter