Rattus norvegicus.jpg

A patkányok társas viselkedése bonyolultabb, mint eddig hittük

Az ELTE nagyszabású kutatása szerint sokkal bonyolultabb a patkányok társas viselkedése, mint azt eddig feltételeztük. A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent eredményeknek komoly hatása lehet egyes gyógyszerek, például a pszichotikumok fejlesztésére is.

A fehér egerek mellett az egyik legtöbbet használt kísérleti állat a patkányok egy fajtája, a fehér Rattus norvegicus. Ennek fő oka, hogy a patkányok biológiai tulajdonságai erős rokonságot mutatnak az emberi sejtek és szervek tulajdonságaival, génjeik közel 90 százaléka hasonló. Bár a patkányok viselkedését sokat kutatják, mind ez idáig nem végeztek hosszú távú, digitálisan automatizált módon kiértékelt, a csoportbeli és az egyéni tulajdonságokat egyaránt figyelembe vevő, azokat egymással összevető kutatást a témában.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársai, együttműködve az Etológia Tanszék munkatársával, Kubinyi Enikővel, ezt a fontos, hiánypótló kutatást végezték el és publikálták a Nature portfólióhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban. A kutatás Vicsek Tamás, a Fizikai Intézet professor emeritusa által elnyert európai, ERC Advanced Grant keretében kezdődött el, a keletkező hatalmas adatrendszer feldolgozása éveket vett igénybe. 

A kutatás egyik központi célja az volt, hogy betekintést nyerhessünk a patkánycsoportokon belül kialakuló hierarchikus erőviszonyokba.

A kísérlet során készült felvételek egy sorozata az alábbi videóban megtekinthető. Gyorsítva látható a négy kis kolónia éjszakáinak egy hete, nappal a patkányok ugyanis inaktívak, többnyire alszanak, el-, illetve összebújnak.

Az automatizált megfigyelések kiértékelése elsősorban a patkányok mozgásának elemzéséből állt, amely értékes új felismerésekhez vezetett. Az állatok mozgásából következtetni lehet a köztük levő dominancia-, illetve alárendeltségi viszonyokra, valamint az egyedeket standard viselkedési teszteknek egyenként alávetve képet kaphatunk a különféle tulajdonságaikról.

Az adatok kiértékelése során kiderült, hogy a valóság jóval bonyolultabb, mint a kutatók feltételezték. 

Egyes csoportokban számos „összetűzést” követően alakult ki a hierarchia, más csoportokban békésebben éltek egymás mellett a patkányok. Ha egy hierarchikus csoport tagjait eresztették össze egy hierarchia nélkülivel, az eredmény hol egy hierarchikus, hol egy békés csoport lett. További váratlan eredmény lett, hogy a klasszikus gyógyszer- vagy viselkedéskutatásban használt személyiség- és társas tesztek során meghatározott „személyiségjegyek” és a valós csoportokon belüli viselkedés között viszonylag kevés összefüggést lehetett kimutatni.

Mindez arra utal, hogy a patkányok társas élete, szocializálódása és annak összefüggése a személyes tulajdonságaikkal sokkal összetettebb annál, mintsem hogy azt valamilyen egyszerű mechanizmussal leírhatnánk.

Ennek az eredménynek egyik érdekes aspektusa, hogy amikor egyes pszichotikumok hatását vizsgálják állatkísérletek útján, a következtetésekkel rendkívül óvatosan kell bánni, mivel a patkánycsoportok társas viselkedése paradoxonokat rejt.

Ez is érdekelheti

Többféle ráktípus ellen is hatásos lehet a magyar kutatók fejlesztése

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében.

A kutyák a tárgyak funkcióját is meg tudják jegyezni

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte szeptember 18-án az intézmény.

A múzeum már nem az, ami évtizedekkel korábban volt

Nincs olyan, hogy valaki már mindent tud és ismer egy adott élőlénycsoporton belül.