A Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című közös kiállításának a szentendrei MűvészetMalom ad otthont. A szeptember közepéig látható tárlatot szerdán mutatták be a sajtónak.
Sok évtizeddel ezelőtt a Tisza vidékén kerültek elő nagyobb számban tarsolylemezek, mintegy évtizeddel ezelőtt pedig a Pest vármegyei Bugyi mellett találtak tarsolyleletet – idézte fel Rajna András, az FMC régészeti osztályvezetője, a kiállítás kurátora. Pátyon a HelloParks nagy léptékű beruházásának köszönhetően – ahol hatalmas felületű feltárásokat tudnak végezni – egy évvel ezelőtt két tarsolyleletet is sikerült találniuk: egy veretes és egy lemezes tarsolyt.
Rajna András a restaurátorok munkáját méltatva kiemelte, hogy a folyamat számos meglepetést és érdekességet tartogatott: szerves- és textilmaradványokat, selyemnyomokat találtak, és „elképesztő eredmények jöttek még jóval a feltárás után is”.
A tárlathoz kapcsolódva a csütörtökön kezdődő Árpád népe – A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei című háromnapos régészeti konferencián a szakma és a mostani kutatás összes jelentős képviselője szerepelni fog, képet adva a pátyi eredményekről, a honfoglalás kor kutatásának helyzetéről és az antropológia és genetika eredményeiről – hívta fel a figyelmet az FMC régésze.
Hoffmann József, a régészettel és műtárgyvédelemmel foglalkozó Salisbury Kft. ügyvezető igazgatója felidézte, hogy 2021-ben kezdték el az FMC-vel a pátyi temető feltárását, valamint részt vettek az ott előkerült leletanyag restaurálásában, ezt követően pedig a természettudományos vizsgálatok menedzselésében. A kiállításban nemcsak maguk a tarsolylemezek unikálisak, hanem azok az eredmények is, amelyeket a konferencián publikálnak hivatalosan.
A Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében Virágos Gábor, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője, a kiállítás kurátora az együttműködés jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve a három szereplő kooperációjának kiváló eredményét. Elmondta azt is, hogy összesen negyven tarsolyemlék van a honfoglalás korából nemcsak a mai Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medence területéről, ebből 36 darab létezik fizikai valójában is. Ez a harminchat tárgy a szentendrei kiállításban is megtalálható, ugyanakkor a két új pátyi lelet ezen belül is egészen új minőséget képvisel.
Nemes Rudolf, a pátyi területen ipari létesítményt fejlesztő HelloParks vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt: már a legelején kiderült, hogy a terület páratlan és felbecsülhetetlen kincseket rejt, üzletfilozófiájuknak pedig fontos része, hogy tiszteljék, akivel együtt dolgoznak, s megadják azt az etikai keretet, hogy a közös tevékenység mindenki számára előnyös legyen. Ezért is támogatták örömmel a Ferenczy Múzeumi Centrumot a leletek feltárásában, vizsgálataiban és a tárgyak méltó környezetben való bemutatásában – mondta Nemes Rudolf.
Rajna András a Kultúra.hu-nak elmondta: a tarsolyos temetkezéseknek mindeddig a Tisza-vidék volt a központja, ott tártak fel gazdag sírhelyeket, temetőket. Később, ahogy egyre több beruházás történt Pest megyében, előkerültek a pátyi tarsolyleletek is. Ez annyiban mindenképpen újdonság, hogy ennyire nyugaton, ennyire bent a Kárpát-medencében eleddig nem volt ilyen, és senki sem számított rá, hogy előkerülhet. Még az előző, Bugyi mellett talált lelet is különleges hely volt ilyen szempontból, de Páty még messzebb van az eredeti területtől.
A szakember hozzátette: a pátyi temetőket sikerült a legmodernebb módszerekkel feltárni, például az érdekesebb darabok in situ kerültek a restaurátorokhoz, vagyis földdel együtt, ami által sokkal több információhoz lehet jutni. Ők tárthatták fel a műhelyben, és így derült ki, hogy például selyem van a veretek alatt. A genetikai kutatások ezenfelül szépen mutatják a rokonsági fokot a temetőn belül és a temetők között is. Mivel harmincévente kerülnek elő tarsolylemezek, ez most az első ilyen alkalom, amikor tényleg úgy lehetett feltárni, hogy a legtöbb információt kinyerhessék a leletekből. Ez annak a példaértékű együttműködésnek is köszönhető, amely az ásatást végző régészek, a restaurátorok és a beruházó között létrejött. A beruházó anyagilag is hozzájárult a restauráláshoz és a kiállítás létrejöttéhez.
Fotók: Mohai Balázs / MTI
