„Petőfi Sándor sok mindent mondott ezeken a lépcsőkön, de a Nemzeti dalt pont nem. De ez is csak azt jelzi, mennyire mitikus személlyé vált, a Petőfi-mítosz pedig azóta is kitart” – kezdte megnyitóbeszédét a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Demeter Szilárd hozzáfűzte: Petőfi figurájára minden évfordulón mindig rárakódik valami, illetve valami mindig lehántolódik róla.
Céljuk, hogy a 200. évfordulón a Petőfiért rajongó, őt ünnepelni vágyó közönség és a Petőfi alakja közti távolság csökkenjen. „Hogy ne csak azok tanulmányozhassák, élvezhessék a költőóriás gazdag életútját, akik a Petőfi Irodalmi Múzeumba ellátogatnak, hanem azok is, akik valamilyen okból nem tudnak eljutni oda. Ezért a Petőfi-busz a következő másfél évben minimum 200 településre fog elmenni” – húzta alá Demeter Szilárd.
A Petőfi 200 bicentenárium hivatalosan augusztus 31-én, szerdán kezdődik, egy időpontban a nemzeti tanévnyitóval, amely Kiskőrösön lesz. Az lesz a Petőfi-busz első állomása a 2023-as év közepéig vagy végéig tartó vándorkiállításon, amely alatt Kárpát-medence-szerte felkeresik azokat a helyeket, ahol a Petőfi-bicentenáriumban valami megújult vagy megújulóban van.
Molnár Eszter Edina, a vándorkiállítás egyik kurátora elmondta, buszt csinálni mindig nagy öröm, és már tapasztalatuk is van, hisz a PIM immáron az ötödik buszt indítja útnak. A gyakorlatban látták, mi működött és mi nem. „Missziónk, hogy utcára vigyük a kultúrát, és találkozzunk azzal az élménnyel, amelyet a látogatóknak szerzünk, mint például a gyermekek csillogó szemeivel. A vándorkiállításon rengeteg ember dolgozott, köztük grafikus, belsőépítész és irodalomtörténész is. A busz adottságai miatt kis térbe kellett sűríteni a látnivalókat. Ez nem egy hagyományos kiállítótér, ezért nehéz benne tárlatvezetést tartani, az is véletlenszerű, hogy melyik elemhez milyen sorrendben jut hozzá a néző” – fogalmazott.
A tervezéskor azt is figyelembe vették, hogy a diákok különböző tudásszinttel érkeznek, ám az élményszerű befogadásra nyitottabbak.
Emellett a felnőttekre is gondoltak, ezért a valós irodalmi mélység átadására is fókuszáltak. A kiállítás tíz egyenértékű installációs elemből áll. A haladás, sebesség, út, utazás fogalmaiból indul ki, és az aktuális kutatásokra alapozva, egyedi megközelítésből mutatja be Petőfi személyiségét, munkásságának ismert darabjait. A kiállítás címét adó mottó („Átröpűlök hosszában hazámon”) a Dalaim című vers részlete, amely nemcsak Petőfi utazás iránti szenvedélyét és költői ambícióit fejezi ki, de utal a tárlat nem mindennapi jellegére is.
„A kiállítás nem a költő életrajzát helyezi fókuszba, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntési helyzeteket mutatja be, mint például a költővé válás, a társadalmi mobilitás, az életpálya megválasztása, a közéleti szerepvállalás, az irodalmi élet szervezése vagy a családalapítás” – mondta Sóki Diána kurátor a tárlatvezetése alatt. Hozzátette: „A kiállítás gerincét tíz kiemelt gyűjteményi darab alkotja, mely a képzeletbeli utazás egy-egy állomását jelzi: ilyen az édesapa, Petrovics István mészárosbárdja, a Szendrey Júliától kapott gyöngyhímzéses pénztárca vagy éppen egy biliárddákó, amelyet Petőfi a törzshelyén, a Pilvax kávéházban használhatott.”
Minden relikviához tartozik egy-egy kiemelt vers, valamint számos idézet, kézirat, művészeti alkotás és irodalomtörténeti érdekesség, amelyek együttesen egy-egy meghatározó élethelyzetet vagy témakört tárgyalva mutatják be a költő életének legfontosabb állomásait.
Ezek a változatos módon elrejtett tartalmak önálló felfedezésre, kutatásra ösztönzik a látogatót, több érzékszervet is bevonva a tapasztalatszerzésbe.
Megtudtuk, hogy decemberig több mint 60 település közönsége találkozhat vele, a Petőfi Sándor-emlékév végéig pedig több mint 200 helyszínt látogat meg az utazó kiállítás, amely feltűnik majd különböző rendezvényeken is, mint a Győri Könyvszalon eseményein vagy a 40. Hagyományos Csallóközi Vásáron Dunaszerdahelyen.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
