Kurtág 85 és 92 éves kora között dolgozott az operán – éppen annyi éven át, mint amennyi ideig Beckett a Végjátékot írta. Kurtág már 1957-ben látta a színmű francia nyelvű változatát, és azonnal magával ragadta a darab. Furcsamód azonban hat évtizeden át érlelte a gondolatot, hogy operát írjon belőle. Az elkészült művet végül a milánói Scalában láthatta először a közönség Pierre Audi rendezésében, ahol a nézők nyolc percen át tartó, elragadtatott tapssal ünnepelték a zenei ritkaságot. Később többek között Amszterdamban, Párizsban és Londonban is színre került, és nemzetközi sikert aratott. Az előadás elnyerte az egyik legrangosabb elismerést is, az International Opera Awards világpremier kategóriájának díját.
Legjelentősebb kortárs zeneszerzőink egyike rendkívüli módon tudta interpretálni Beckett gondolatrendszerét, amelynek központjában a nyelvi, színházi és művészeti kifejezés problémái álltak. Beckett drámáinak sajátossága a zenei elemek révén kialakuló hangulat. A szövegközi szünet hosszát Beckett határozza meg, de a szünetek tartalma és sűrűsége már a zeneszerzőre van bízva. A nyelv és a kifejezés határainak problémája jelentős szerepet játszik Kurtág művészetében, ez pedig kétségkívül érzékelhető a szövegek megzenésítési módjában.
„Beckett kietlen világának csonkolt alakjai ezúttal elvesztik brutális vonásaikat. Kurtág György szeretettel burkolja be őket zenei világával. Az ő »végjátéka emberi«, majdhogynem gyöngéd” – írja egy holland kritikus az előadásról.
A milánói ősbemutató után öt évvel végre Magyarországra érkezik a darab a Danubia Zenekar közreműködésével, akik már a kezdetektől részt vettek az opera munkálataiban.
„Nagy büszkeség zenekarunk számára, hogy közreműködhetünk az előadásban, hiszen aktívan részt vettünk az ősbemutató előmunkálataiban is, muzsikusaink pedig közvetlenül a szerzőtől kapták az instrukciókat” – mondta Hámori Máté, a Danubia Zenekar művészeti vezetője.
Az opera előadói közt olyan neves énekesek szerepelnek, mint Haja Zsolt bariton, napjaink egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai énekese, Frode Olsen norvég basszus, aki olyan jelentős szerepeket játszott, mint Marke király és Wotan. Hilary Summers walesi származású énekesnő a kortárs operajátszás kimagasló egyénisége, de az ő hangját hallhatjuk A gyűrűk ura filmtrilógia kísérőzenéiben is. Leonardo Cortelazzi, az olasz tenor kivételes hangszínnel rendelkezik, és számos stílusban játszik hazájának rangos színházaiban. Markus Stenz karmester több mint tíz éven át volt a a Gürzenich Zenekar vezetője, Ausztráliában pedig a Melbourne-i Szimfonikus Zenekar művészeti igazgatójaként és vezető karmestereként tevékenykedett.
Kurtág György Fin de Partie című operáját szünet nélkül, egy részben, francia nyelven, magyar felirattal láthatja-hallhatja a magyar közönség a Liszt Ünnep keretében, az Elbphilharmonie Hamburg és a Kölner Philharmonie közreműködésével, a Müpa szervezésében. Az előadás ezt követően Németországba utazik: október 14-én a Hamburgban, majd másnap Kölnben is bemutatják.
Az előadás előtt Előhang címmel Fazekas Gergely zenetörténész tart egy műismertető előadást az Előadóteremben. Ennek keretében a koncertre jeggyel rendelkezők lehetőséget kapnak arra, hogy közelebbről megismerkedjenek a fellépő művészekkel és a műsorban szereplő művekkel.
A nyitóképen a Danubia Zenekart Markus Stenz vezényli. Fotó: Fábián Gábor
