Csák János kulturális és innovációs miniszter az ünnepi beszédében a kódex helyreállítását nemzetstratégiailag fontos projektnek nevezte, és örömét fejezte ki, hogy egy élő, ma is működő szerzetesrendnek adhatják vissza a liturgikus dokumentumot. Felidézte: a kormány 2019-ben indította el a Boldog Özséb-programot, amely kifejezetten a pálos rend értékeinek megőrzését, szervezetének megerősítését szolgálja. Csák János a múlt megőrzésének fontosságát hangsúlyozva azt mondta, a kódex restaurálásával átérezhető az a lelki örökség, amit kaptunk és kapunk az őseinktől a Kárpát-medencében több mint harminc nemzedék óta.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a köszöntőjében felidézte, hogy nyolc év telt el azóta, hogy az OSZK, valamint az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend közötti összefogás megindult egy pécsi kiállítással. Ezen már látható volt az a kódex, amelyet a rendi generális székhelyén, Lengyelországban őriztek, és amelyben Domonkos Pál Péter fedezett fel egy magyar nyelvű imát 1961-ben.
A magyar művelődés- és rendtörténet számára egyaránt kiemelkedően fontos kódex rendkívül rossz állapotban volt. A Magyar Pálos Rend tavaly kérte fel a nemzeti bibliotékát, hogy a magyar nyelvemléket is tartalmazó liturgikus dokumentumot restaurálja.
A csaknem egy évig tartó munka alatt sor került a vaknyomással díszített kötésbőr konzerválására és hiányainak pótlására, az erősen szúrágott fatáblák megmentésére, az évek alatt elveszett csatok rekonstruálására.
A legnagyobb feladat a kézzel írt lapokon a tintamarás által meggyengített és sok esetben sérült lapok megerősítése volt.
„Ez a munka a magyar–lengyel közös kulturális kincs megmentésén túl két nemzet barátságát, kulturális kapcsolatait is megerősíti” – fogalmazott a főigazgató. A kódexet digitalizálták, így a könyvtár online felületén is hozzáférhető lesz. Rózsa Dávid beszámolt arról is, hogy a helyreállított kódex átadásával az OSZK – ahol egyébként jelentős számú pálos kódexet és újkori pálos kéziratot őriznek – megújítja az együttműködését a Magyar Pálos Renddel.
Puskás Antal pálos tartományfőnök köszönetet mondott a könyvtár dolgozóinak, hogy a 2014-ben megkötött együttműködési megállapodás keretében restaurálták a kódexet, ami óriási precizitást és szakértelmet igényelt.
A kódex műfaja kantuále, azaz liturgikus énekeskönyv, a magyar pálosokra jellemző kottaírással. A kantuále valamelyik észak-magyarországi pálos kolostorban készült a 16. század elején, és a század folyamán egy magyar nyelvű imádságot is beleírtak. A dokumentumot feltehetően egy magyar pálos vihette magával lengyel földre, és a kódex ismeretlen okból Czestochowában maradt.
Fotók: OSZK
