A sokarcú szépség, Catherine Deneuve

Nyolcvanéves Catherine Deneuve, a francia film nagyasszonya, olyan filmek főszereplője, mint A nap szépe és Az utolsó metró. Volt a Chanel és a L'Oréal arca, Yves Saint Laurent múzsája, és egy ideig róla mintázták a Franciaországot a középületekben megszemélyesítő Marianne-mellszobrot.

Catherine Fabienne Dorléac néven született Párizsban, anyja vezetéknevét azért vette fel, hogy ne keverjék össze akkor még híresebb Françoise nővérével. A tizenhárom évesen már filmszerepet alakító lány szépségére a Brigitte Bardot és Jane Fonda férjeként elhíresült playboy-rendező, Roger Vadim figyelt fel, aki néhány kis szerepet osztott rá. A rendezőtől húszévesen fia is született. Az áttörést az 1964-es Cherbourgi esernyők hozta meg számára, amelyben a szereplők csak énekelnek; igaz, be is skatulyázták hűvös, szőke szépségnek. Később számtalan műfajban és karakterben kipróbálta magát, bizonyítva, hogy sokkal több egy csinos arcnál.

Egy évvel később kapta meg a főszerepet Roman Polański első angol nyelvű filmjében, az Iszonyatban, és ugyancsak 1965-ben – először és eddig utoljára – férjhez ment egy brit divatfotóshoz; a házasság hat évig tartott. 1967-ben Luis Buñuel vele játszatta el A nap szépe című, az Arany Oroszlán-díjat elnyert filmjében a tökéletes úriasszonyt, aki titokban egy bordélyban éli ki sötét vágyait. A spanyol rendezővel 1970-ben a Tristanában is együtt dolgozott. Öt filmet forgatott Marcello Mastroiannival (többek között a A szukát és a Ne nyúj a fehér nőhöz!-t), akivel viharos szerelmi kapcsolatba bonyolódott. Lányuk, Chiara 1972-ben született. Bár Deneuve pályája felfelé ívelt, magánéletében drámák sorozata követte egymást: nővére autóbaleset áldozata lett, őt egy tetőről lezúduló jégdarab sebezte meg súlyosan.

Hollywoodban is szerencsét próbált, de a tengerentúli közönség csak a Tony Scott rendezte Az éhség című vámpírfilmjét méltányolta. Legnagyobb amerikai sikerét egy reklámfilmmel aratta, amely a Chanel cég kölnijét népszerűsítette. A francia közönség viszont továbbra is rajongott érte, 1980-ban Az utolsó metró című Truffaut-filmért kapta meg először a francia Oscarnak nevezett César-díjat. A színpadi szereplést soha nem vállaló Deneuve ebben egy színésznőt játszott, aki a németek által megszállt Párizsban zsidó férjétől veszi át a színház igazgatását. 1992-ben az Indokína című filmért Oscar-díjra jelölték, de a kitüntetést csak a film kapta meg.

A kilencvenes években játszott vérfertőző anyát, depressziós alkoholistát, feltűnt Lars von Trier Táncos a sötétben című zenés drámájában, partnere az excentrikus izlandi énekesnő, Björk volt. A parádés szereposztású, François Ozon által rendezett 8 nőben a nyolc potenciális gyilkos egyike volt, játékáért mind a nyolc női főszereplő Európai Filmdíjat kapott.

Munkakedve és munkabírása nyugdíjas korba érve sem csökkent: volt, hogy három filmet is forgatott egy év alatt, s egyre színesebb karaktereket formál meg. Játszott többek között a 3 szívben és a Szerelem nélkül soha című romantikus moziban (Chiara lányával), valamint az Isten óvja Britanniát! című Asterix-történetben. 2017-ben három filmjét is bemutatták a mozik: egy drámát (Én és a mostohám), egy thrillert (Külön világ) és egy vígjátékot (Senki sem tökéletes), amelyben tizedszer volt partnere Gérard Depardieu. 2019-ben a cannes-i fődíjas japán rendező, Koreeda Hirokazu Az igazság című drámájának egyik főszerepét alakította. Ugyanabban az évben érkatasztrófa miatt kórházi ápolásra szorult az Amíg lehet (De son vivant) című filmdráma forgatása alatt. Egyik legutóbbi munkájaként, a Bernadette címszerepében Jacques Chirac volt francia elnök feleségét játszotta.

Az egyik legnagyobb francia filmcsillag énekel is, adott elő duettet Depardieu-vel és Joe Cockerrel, 1981-ben önálló lemezt készített Serge Gainsbourg dalaiból. Egyedülálló módon az Empire magazin ötvenkét évesen, már nagymamaként választotta be 1995-ben a száz legszexisebb színésznő közé, ugyanez az újság két évvel később minden idők legjobb színészeinek százas listáján is szerepeltette, tíz éve pedig a The Guardian című brit lap legjobban öltözött ötven év felettieket összegző listájára került fel.

Sokáig ő volt Yves Saint Laurent francia divattervező múzsája, aki 40 éven át öltöztette, az YSL által tervezett ruhái 2018-ban 900 ezer euróért keltek el. A Chanel mellett a L’Oréal kozmetikai cég is arcának választotta, részt vett a Louis Vuitton reklámkampányában, nevével parfümöt és szemüvegkeret is árulnak.

Magánéletét minden eszközzel védi, több tucatnyi pert nyert meg lesifotósok és pletykalapok ellen, engedélye nélkül még fényképe sem jelenhet meg. Kedvenc színésznője Marilyn Monroe, kedvenc filmje a Kallódó emberek, amelyben Monroe utoljára állt kamera elé.

Az örök fiatalság, az elegancia és az emberi tartás megtestesítőjének tartott Deneuve több jótékonysági akcióhoz adta nevét, felemelte szavát a halálbüntetés ellen és az abortusz engedélyezése mellett. 2018-ban a szexuális zaklatások kapcsán kisebb botrányba keveredett egy nyilatkozatával, amelyért nem sokkal később bocsánatot kért.

Deneuve művészi pályáját számtalan díjjal ismerték el. Többszörös César-díjas, életművéért 1998-ban megkapta a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díját, 2005-ben Tiszteletbeli Pálmával jutalmazták, három évvel később különdíjat kapott életművéért. 2012-ben az amerikai Lincoln Center Charlie Chaplinről elnevezett életműdíját, a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál Sztanyiszlavszkij-életműdíját és az Európai Filmakadémia életműdíját vehette át. 2016-ban ő volt az első nő, akit a Lumiere-díjjal tüntettek ki a lyoni filmfesztiválon, két évvel később a prágai Febiofest Kristián-díjával jutalmazták rendkívüli filmművészeti pályafutásának elismeréseképpen. Ugyancsak 2018-ban a japán Praemium Imperiale-díjat, 2022-ben Arany Oroszlán-életműdíjat vehetett át. Az idei cannes-i filmfesztivál hivatalos plakátján az ő képe volt látható, amely a Szívdobbanás című 1968-as romantikus filmdráma forgatásán készült.