A tíz nagy méretű papírmunka és egy különleges objekt a merészség, a szabadság, az ösztönösség, a megszállottság felfokozott, mindent elsöprő erejét hirdetik. Árpa arra törekszik, hogy vizuális korlenyomatot teremtsen: egyensúlyt a jelen korszak linearitásának elvesztése és az emberi lélek mélyének válaszreakciója között. A színekről való lemondás egy tudatos döntés eredményeként jelent meg 2021-ben Árpa művészetében, a szülőhazájában, Ukrajnában jelenleg folyó eseményekre adott reakcióként.
A színektől megfosztott, a semmiben lebegő, perspektíva és kapaszkodók nélküli világ ábrázolása 2021-ben a háború előszelét hirdette képein. Fekete monokróm festményein a tónusok változatossága a remény metaforájaként jelenik meg, jelezve, hogy még a legmélyebb sötétségben is jelen van a fény. 2022-ben, a háború kitörésének évében nem született festménye.
A make-up artistként komoly nemzetközi karriert befutott alkotó a legnagyobb világmárkákkal és szupermodellekkel dolgozott együtt. Emellett számos ikonikus magyar film sminkmestere volt, így a Curtiz című filmé is, amely a Magyar Filmdíj Legjobb smink – tévéfilm címet nyerte el.
Árpa 2018 óta Velencében kutatta és emelte mesteri szintre az akvarell technikai jellegzetességeit, rendszeres résztvevője a Watercolor Venice with Katia Margolis projekteknek: a víz, a festékek, az ecsetek és a papír különleges kapcsolódásainak lehetőségeit kutatja.
Árpa minden dimenzióban komfortosan mozog, az egészen aprótól a monumentálisig. Gyakorlatát elsősorban a természet alapos megfigyelése jellemzi. Formái folynak, áramlanak, mozognak és elfoglalják a képzelet terét. Képei egyszerre turbulensek és nyugodtak, excentrikusak és befelé figyelők, egyszerre vezetnek egy párhuzamos fantasztikus világba és mutatnak rá a valóság részleteiben rejlő drámára és szépségre.
Művészetében a festészet technikai folyamatai foglalkoztatják: a festék és a belőle kirajzolódó precíz, finom formák irányíthatatlansága, a véletlenben rejlő lehetőség. Festészetében kiemelt szerepe van a víznek, a víz alakítja képeit. Művei egyfelől egyértelműen tanúskodnak keletkezési folyamatukról, másfelől azonban pontosan ezt leplezik. Egyszerre hívnak közeli szemlélődésre és az absztrakció értelmezésére.
A megjósolhatatlan, a spontán, az expresszív ugyanúgy része az alkotói folyamatnak, mint annak tudatos alakítása, jól megfogalmazott pozicionálása. A fekete és fehér munkákban megjelenő kettősség, az ellentétekre építő tudatos alkotói döntés, a színek, valamint a motívumokban felsejlő ismerős jelenségek (a légnemű füst, az áramló víz) a női princípium, a női mágia, a tudatalatti, a pszichikus erők sötét, misztikus oldala, az emberi elme dimenziónak jelentéstörténeti tartományai felé nyitnak utat. Árpa most bemutatott munkáiban a fény és a fény hiányának kölcsönhatására összpontosít, a kettősséget helyezve a középpontba.
