Egy ötezer éves, kőből faragott dob, a nebrai korong és még több száz fontos korabeli lelet mutatja be a Stonehenge világát a londoni British Museumban csütörtökön megnyíló kiállításon.
A 2015-ben az észak-angliai Yorkshire közelében talált mészkő dobot először mutatják be azon a nagyszabású kiállításon, amely az újkőkorszaki Stonehenge-ről és annak történelmi összefüggéseiről szól.
Neil Wilkin, a The World of Stonehenge című kiállítás kurátora kiemelte, hogy a dob a legfontosabb prehisztorikus műalkotás, amelyet az elmúlt száz évben Nagy-Britanniában találtak. A dobot valószínűleg inkább szobornak vagy talizmánnak szánták, nem hangszernek. Stonehenge-től 380 kilométerre bukkantak rá három, egymás mellé temetett gyermek sírjánál. A legidősebb gyermek feje felett helyezték el, egy szintén mészkőből faragott golyóval és csiszolt csonttűvel együtt.
Korábban hasonló kőgolyókat és tűket találtak Stonehenge környékén. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy a térség egymástól akár nagyobb távolságokra élő közösségei is megosztották egymással művészetüket és feltehetően hitvilágukat is. A faragványok elemzése hozzájárulhat a korszak szimbolikájának és hiedelmeinek megfejtéséhez és megértéséhez.
A British Museum gyűjteményében három hasonló dob szerepel, ezeket 1889-ben találták egy gyermek sírjánál, 24 kilométerre a legutóbbi leletektől. A múzeum szerint ezek a Folkton-doboknak nevezett leletek a leghíresebb és legrejtélyesebb ősi tárgyak közé tartoznak, amelyeket valaha Nagy-Britanniában találtak. A radiokarbonos kormeghatározás alapján a Stonehenge építésének első szakaszával egy időben, Kr. e. 3005 és 2890 között készültek.
A Stonehenge világa című kiállítás több mint 430 tárgyat gyűjtött össze Európából, hogy bemutassa Stonehenge alkotóit és életüket. Stonehenge építésének kora a radikális változások időszaka volt komoly technológiai fejlődéssel, népek vándorlásával és társadalmi átalakulással.
A kiállítás sztárja a 3600 éves, bronzból készült nebrai korong, amelyet a Napot, a Holdat és a csillagokat ábrázoló arany szimbólumok díszítenek, és az univerzum legrégebbi fennmaradt térképének tartják. A korongot 1999-ben találták Németországban, de az elkészítéséhez használt arany a délnyugat-angliai Cornwallból származik, ami azt igazolja, hogy az egykori britek szorosabb kapcsolatokat ápoltak a kontinenssel, mint gondolnánk.
A kiállítás tárgyai azoknak a közösségeknek az életéről tanúskodnak, amelyek a mai Londontól 130 kilométerre délnyugatra fekvő területen éltek. A Stonehenge építésének első szakaszán dolgozó félnomád, újkőkorszaki földműveseket a bronzkori gazdálkodók, kereskedők és harcosok követték, akik sok szállal kötődtek a kontinentális Európához. A társadalmi változásokat tükrözi az is, hogy az egyes korszakokban milyen szerepet töltött be Stonehenge.
Fotók: AFP/Daniel Leal
