A park területét sáncárok és vesszőfonásos paliszádfal veszi körbe, a bejáratnál pedig háromszintes, fából emelt torony áll, ahonnan belátható az intézmény teljes területe. A parkba érkezőket látogatóközpont fogadja, ahol egy előadó- és egy kiállítótermet is kialakítottak. A tárlaton tablókon bemutatják, hogy a nomád-félnomád szarmaták az Alsó-Volga és a Dél-Urál vidékéről hogyan érkeztek Európa közepére, jelentek meg időszámításunk szerint az első században a Kárpát-medencében, majd népesítették be az Alföldet. Az érdeklődők megtudhatják azt is, hogy Kelet-Európában a szarmata törzsek fénykorának az időszámításunk szerinti 2-3. században megindult germán, majd a 4. századi hunokhoz köthető népvándorlások vetettek véget, az írásos forrásokból szervezett jelenlétük még a 6. század második felében is kimutatható.
A parkban négy, 4–5. századi egység – lakóház és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági épületek – rekonstrukciója készült el, régészeti feltárások, illetve néprajzi analógiák alapján korabeli technológiával és anyagokból. A részben vagy teljesen földbe süllyesztett épületeknél a látogatók képet kaphatnak a szarmaták életéről: megtudhatják milyen növényeket termesztettek, állatokat tartottak, hogyan dolgozták föl az élelmiszereket, s arról is, milyen volt a kézművességük.
A parkhoz egy csaknem négyszáz méter hosszú tanösvény is kapcsolódik: a semlyékes, kiszáradó lápréten a térség növénytársulatait és élővilágát ismerhetik a vendégek.
Fotó:Frank Yvette/Szegedinap.hu
