Az Atlantisz. Kis világok projekt, illetve kiállítássorozat Közép-Európa tájainak eltűnt vagy kihalóban lévő településeiből mutat be huszonhármat. Az előkészítés során magyarországi, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai és németországi kutatók keresték fel a falvakat vagy azok helyét, beszélgettek egykori lakóikkal, gyűjtöttek össze történeteket, tárgyakat, fényképeket.
A 20-21. század számtalan traumájának és változásának sorába tartozik sok ezer európai település megszűnése vagy máig tartó haláltusája. A falvak kihalásának, felszámolásának sokféle, legtöbbször társadalmi, politikai, ritkábban természeti okai vannak. Az elköltözött vagy még ott lakó, szegénységgel, elszigeteltséggel küzdő emberek sorsa, túlélési stratégiája is sokféle. Történeteikben közös az elveszett otthon emlékezete, egy elsüllyedt világ felszínen tartásának igyekezete.
Legelő, szántó, erdő a házak helyén
Az Atlantisz. Kis világok projektbe kiválasztott magyarországi falvakat a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya mutatja be. A magyarországi kiállítás alapját képező kutatásokat egy újvidéki történész kutató, a Pécsi Tudományegyetem kutatói és a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa végezték.
A kiállításon a Tolna megyei Dolina, a baranyai Korpád és Gyűrűfű, az észak-magyarországi Derenk és a vajdasági Terján történetei jelennek meg.
Dolina hanyatlása 1946-ban, a németek egy részének kitelepítésével kezdődött. Az átmenetileg újra benépesülő településről szilárd út hiánya miatt folyamatos volt az elköltözés, utolsó lakói 1974-ben hagyták el. A falu helyét felszántották. A nem létező Dolina 2022-ben, a kápolna harangjának megtalálásával került ismét a köztudatba.
Korpád „nem fejlesztendő település”-ként lett halálra ítélve a hetvenes években. Helyét ma vadban gazdag erdő takarja, házai eltűntek, az emberi település utolsó tanúi az elvadult gyümölcsfák. A faluról egykori lakója mesél.
Gyűrűfű szintén a hetvenes évek településpolitikája következtében szűnt meg. Az „elsodort falu” története jól ismert, bejárta a korabeli sajtót. Gyűrűfű ökofaluként újratelepült. A kiállítás a régi és az új Gyűrűfű történetét meséli el.
A lengyel (gorál) kisebbség által lakott Derenk az első világháború után vált határfaluvá, elveszítve hagyományos kulturális és gazdasági kapcsolatait. A második világháború alatt vadrezervátummá alakították a területet, ezért a lakosokat kitelepítették a faluból. Ma a magyarországi lengyel kisebbség fontos emlékezethelye.
A vajdasági Terjánt az 1950-es években számolták fel. A dohány- és virágmagtermesztéssel foglalkozó magyar lakosság egy tömbben költözött át a szomszédos Csókára, továbbra is megtartva „terjányi” identitását.
A romániai kiállítás a Vaskapu-erőmű építésekor elárasztott, törökök által lakott Ada-Kaleh, a lassanként kihaló Magyarherepe, az egykor németek által lakott Lindenfeld és a közeli rézbánya zagytározójába fulladó Szászavinc (Geamăna) történeteit meséli el.
Szerbiában a második világháború végén internálótáborrá alakított Gakovo és Kruševlje története ismerhető meg. Gakovo az évek során újratelepült, Kruševlje lakatlanná vált.
Horvátországban Zagorje, Banija és Baranja régiók egyes, különböző okok miatt kihalóban lévő falvait mutatják be. Az Isztriai-félszigeten álló, egykor olaszok által lakott Završje (Piemonte d'Istria) története és az Adria szigeteinek néhány kihalt, illetve kihalóban lévő faluja szintén szerepelnek a kiállításban.
A szlovéniai Novi Log/Neulag házait a második világháborúban pusztították el olasz csapatok, Stari Tabor/Alttabor német lakói már korábban elhagyták a vidéket. Vršičből a jobb megélhetést biztosító partvidéki településekre költöztek a lakói, míg Trbiž 2023-ban, egy időjárási katasztrófa következtében vált lakhatatlanná.
Hová tűntek a falvak?
A települések megszűnésének okai sokfélék, régiónként és koronként eltérők.
Több ezer európai település szűnt meg háborúk, az azokkal összefüggő menekültmozgalmak, kitelepítések miatt. Ahol új államhatárok jönnek létre, a határ menti régiók szintén meggyengülnek. Ennek oka a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok, szervesen kialakult gazdasági struktúrák megszűnése mellett a kétséges biztonsági helyzet.
A kisebb települések megszűnése leggyakrabban gazdasági tényezőkre vezethető vissza. A munkalehetőségek megszűnése, a környező városok jobb életminőségének elszívó hatása a település lakosságszámának fogyását indítja el, ami megfelelő társadalmi képviselet és politikai akarat nélkül ördögi körként a falvak teljes kihalásához vezethet.
Többször szüntetnek meg ipari nagyprojektek miatt településeket. A lakosság gyakran erőszakos elköltöztetése a beruházással járó össztársadalmi előnyökre való hivatkozással történik.
A klímaváltozással járó extrém időjárási jelenségek következtében is szűnnek meg települések. Sok ezer embert fosztanak meg otthonuktól az árvizek, földcsuszamlások.
