A Szent Péter-bazilika főoltárának restaurálása évszázados titkokat tárt fel

A Gian Lorenzo Bernini barokk szobrász nevével fémjelzett baldachin a kereszténység legnagyobb bazilikája főoltára fölött emelkedik. A négy oszlop tartotta dísztető 1633-ra készült el, és érdekességének számít, hogy a művész nyersanyagként a római Angyalvár nyolcvan ágyúját öntötte be. A legenda viszont úgy tartja, hogy a Pantheon kupoláját fedő bronzlemezeket használta fel.

A kilenc hónapig tartó helyreállítás a végéhez közeledik, de a főoltár egészét még állványok fedik. Az ünnepélyes megnyitó október 27-én lesz, amikor ismét teljes szépségében és fényében lesz látható a baldachin – nyilatkozta Mauro Gambetti bíboros, a vatikáni bazilika főpapja. „A hit fényének lesz ismét a jelképe a december 24. éjjelén kezdődő szentévre készülve” – hangsúlyozta.

A bíboros jelképesnek nevezte a dátumot, mivel II. János Pál pápa 1986-ban ezen a napon tartotta Assisi városában a békének szentelt első egyházi világnapot, és idén október 27-én ér véget a Vatikánban most zajló püspöki szinódus, a pápa pontifikálta szentmisével. Gambetti bíboros hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa vatikáni lakhelyéről elment megnézni, hogyan folyik a restaurálás.

A helyreállítást a bazilika fenntartásáért felelős Fabbrica di San Pietro csapata végzi, a pápai állam mérnökei és szakértői vezetésével. A Vatikáni Múzeum és más olasz egyházi és állami kulturális intézmények legjobb restaurátorai vettek részt a munkában.

„A restaurálás mindenekelőtt tisztítást jelentett: a baldachin visszanyerte eredeti színkontrasztját, amelyet a vöröses bronzoszlopokon kúszó arany borostyánlevelek képeznek” – mondta Alberto Capitanucci, a Fabbrica di San Pietro műszaki felelőse. Emlékeztetett, hogy a baldachin karbantartása kezdettől fogva akadályokba ütközött a szerkezet harmincméteres magassága miatt és azért, mivel Bernini barokkos, hullámzó formákat választott, amelyeket állványokról is nehéz megközelíteni.

Az utolsó tisztítást 250 évvel ezelőtt hajtották végre korabeli eszközökkel, és azóta vastag porréteg és más szennyeződés rakódott a baldachinra, amelyet a modern technológia segítségével teljesen el tudtak távolítani.

Capitanucci az MTI-nek elmondta: Bernini oltárdísze a bazilika geometriai közepén áll azt a célt szolgálva, hogy a hívők figyelme rögtön a főoltár és az ott őrzött oltáriszentség felé forduljon. A szobrász a körmeneteken használt baldachinokat utánozta, vagyis a négy rúdon magasba emelt ernyőszerkezetet. Az olaszországi városokban a rudakat a mai napig bőrrel tekerik be, és Bernini baldachinja bronzoszlopai éppen a bőr barnás-vöröses színét idézik.

Az ezerhétszázas években a baldachinon dolgozó munkások fáradalmait az oszlopokra vésett feliratok tanúsítják: „a mai napon befejeztük a munkát” – szól az egyik írás. A baldachin kupolarésze alatt egy gyerekcipőt is találtak, egy munkás hagyhatta ott, így kérve oltalmat gyermekére.

A pápák által meghirdetett jubileumi szentévet szokás szerint rendkívüli kulturális események is kísérik, melyek részét képezi a Vatikán és Róma területén található emlékművek restaurálása. A 2000-es szentévben a Szent Péter-bazilika homlokzatát állították helyre, ami elővarázsolta a Michelangelo használta eredeti színeket. Most a baldachin mellett restaurálták a főoltár mögötti úgynevezett Katedra-oltárt is. Ennek közepén egy hatalmas aranyozott bronztrónus áll, és benne egy másik, sokkal régebbi pápai trónust is találtak.

A harmadik században készült pápai széket elefántcsont díszítés gazdagítja, Héraklész hőstettei ábrázolásával keresztény olvasatban. A trónust december 8-ig a főoltárnál állítják ki, hogy a látogatók egészen közelről megcsodálhassák.

Szintén a szentévre készül el Michelangelo szoborcsoportját, a Pietàt védő új üvegfal is, addig a szobor bármilyen védőréteg nélkül látható a bazilikában teljesen más fényviszonyok között. Nem véletlen, hogy a megszokottnál nagyobb a tömeg körülötte.

A helyreállítási munkák a Kolumbusz Lovagjai jótékonysági szervezet finanszírozásával valósultak meg.