A Szépművészeti Múzeumban állítják ki a támogatók segítségével vásárolt műveket

A múzeum kortárs gyűjteményének támogatói köre 2021-ben, hat kortárs műgyűjtő kezdeményezésére jött létre, az azóta egyre bővülő csoport évi donációja a magyar művek mellett már jelentős külföldi alkotások vásárlását is lehetővé tette. A Tate Modern és a Centre Pompidou mintájára a tagok évenkénti rendszeres adománnyal járulnak hozzá a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének, 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének, valamint a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének gyarapításához. A gyűjtemények kurátorainak javaslatai alapján a támogatói kör minden évben szavazással dönt a végleges akvizíciós listáról. A kurátorok közös gondolkodással alakítják ki éves preferenciáikat, azzal a szándékkal, hogy jövőbeli, közös időszaki vagy állandó kiállításokon egymás mellett, dialógusban állíthassák ki a nemzetközi és a hazai művészet közelmúltbeli és jelenkori tendenciáit. Ez a szemlélet megelőlegezi az Új Nemzeti Galériába tervezett állandó kiállítások rendezési elvét, amely a hazai és nemzetközi művészetet egymás mellett, párbeszédben kívánja bemutatni.

„Az Emlékező gyakorlatok kiállítás a 2021-ben létrejött támogatói kör jóvoltából létrejött vásárlásokat mutatja be” – mondta Petrányi Zsolt a kiállítás hétfői sajtóbemutatóján. A Szépművészeti Múzeum –Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese hozzátette: „Ebben a jubiláris évben a Szépművészeti Múzeum kiegészítő támogatásával olyan műtárgyegyüttes lett gyűjteményünk része, amely egy önmagában is értelmezhető kortárs művészeti kiállítás.”

A művek témája, a kiállítás rendezése tükrözi a három támogatott gyűjtemény, a Jelenkori Gyűjtemény, a Grafikai, valamint az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemények céljait, hogy olyan művek kerüljenek kollekcióinkba, amelyek egymást erősítve pozicionáljak a hazai és a nemzetközi műveket, sőt, olyan témákat közelítenek meg, amelyek jellemzik a közép-európai művészek gondolkodásmódját.

Somlói Zsolt, a támogatói kör elnöke a sajtóbemutatón elmondta: „Meggyőződésünk, hogy a művek gyűjtése a jövő kulturális örökségének formálása. Tagjaink elhivatott mecénásokként hozzájárulnak, hogy a kortárs magyar művészet a nemzetközi diskurzus szerves részeként jelenjen meg a múzeumi kollekcióban. A támogatói körnek köszönhetően az elmúlt években mintegy 60 magyar és nemzetközi műalkotás került a gyűjteménybe, melyeket minden évben egy-egy kabinetkiállításon mutat be a múzeum.”

Az Emlékező gyakorlatok című kiállítás több nézőpontból azt vizsgálja, hogy miként alakul és működik a személyes és a kollektív emlékezet. A régió közösen átélt történelmi múltján, az ehhez kapcsolódó, párhuzamosan megjelenő emlékezeti narratívákon és az egyéni művészi perspektívákon keresztül kirajzolódik a hazai és nemzetközi alkotók közötti dialógus, amely történelmi, művészettörténeti és emlékezetkutatási rétegeket egyaránt érintve mutat rá arra, hogyan válhat a művészet a közös emlékezés és a kollektív gondolkodás eszközévé.

A kiállítás elméleti kiindulópontja Jan Assmann A kulturális emlékezet című könyvének fogalomkészlete, különös tekintettel a kommunikatív és a kulturális emlékezet megkülönböztetésére. Míg a kommunikációban élő emlékezet az esetek többségében három nemzedékre terjed ki, a kulturális emlékezet tárgyiasult, intézményesült formában több évszázadon, sőt évezredeken átívelő tudás- és jelentésöröklést tesz lehetővé. Személyes emlékeink egyszerre formálják és újraértelmezik a közösség emlékezeti narratíváit.

A kiállítás célja annak feltárása, hogyan formálódik és működik mind a személyes, mind a kollektív emlékezet, milyen megjelenési formái vannak a kortárs művészeti praxisokban, valamint miként értelmezhetők a kortárs műalkotások mint emlékezethordozók vagy új emlékezeti struktúrák létrehozói.

A művészek:

Bede Kincső, Paula Doepfner, Stano Filko, Gál András, Horváth Gideon, Vladimír Houdek, Koós Gábor, Ravasz András, Șerban Savu, Markus Schinwald, Szabó Ádám, Tarr Hajnalka, Ulbert Ádám, Várnai Gyula, Vécsei Júlia.

A kiállítás kurátora: Harangozó Katalin