Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a díjátadó ünnepségen felhívta a figyelmet a helyi emlékezet és a nemzeti emlékezet összefonódására. Az emlékezetpolitika olyan része a politikának, ahol a nemzeti emlékezetnek köszönhetően megélhetjük a nemzeti egységet, hiszen minden esetben közösen hajtunk fejet nemzeti nagyjaink előtt – mondta. Kiemelte, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyek segíthetik a nemzeti egység erősítését. Ebben játszik nagy szerepet a díjazott, Szigetvár is.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója kiemelte: a díjjal azt értékelik, hogy az emlékhelyek mennyire használják ki a státuszukban rejlő lehetőségeket, mennyire szólítják meg a fiatalokat. Az idei pályázók közül a nyertes Szigetvár az emlékhely megismertetésére kreatív eszközöket használ, rendhagyó történelemórákat és viseletbemutatókat tart iskolákban, valamint tematikus múzeumpedagógiai foglalkozásokat és családi vetélkedőket is szervez – ismertette.
Salamon Ferenc, a Zrínyi-vár kapitánya megköszönte az intézet által elindított nemzeti emlékezetpedagógiai program segítségét, amely hozzájárul a Zrínyi-kultusz fennmaradásához. „Ehhez a nehéz, de nemes feladathoz kaptunk támogatást és megerősítést Az év emlékhelye díj elnyerésével. Az elismerés nem azt jelenti, hogy lezártunk egy folyamatot, sokkal inkább azt, hogy amit elkezdtünk, azt most már pozitív visszacsatolással kell megerősíteni, tovább folytatni” – közölte Salamon Ferenc.
Az év emlékhelye díjat a Nemzeti Örökség Intézete 2020-ban alapította azzal a céllal, hogy a legaktívabb, az emlékhely státuszt a leginkább kiaknázó emlékhelyeket elismerje. Első alkalommal a székesfehérvári Romkert, tavaly pedig a pákozdi nemzeti emlékhely nyerte el az elismerést.
A képen katonai hagyományőrzők a szigetvári vár 1566-os ostromát felidéző hadijátékon 2018. szeptember 9-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI
