Az Európai Bizottság új, európai, internetes DNS-feloldás bevezetését tervezi. A DNS (Domain Name System) az a szolgáltatás, amivel az internetre csatlakoztatott számítógépeket IP-címek (számsorok) helyett könnyebben megjegyezhető doménneveken lehet elérni (például sztaki.hu). Az IP címeket és doménneveket úgynevezett DNS-szerverek kötik össze egyfajta internetes telefonkönyvként. Ennek a rendszernek egyik központi eleme az úgynevezett DNS-feloldás (DNS resolver), amellyel lekérhetőek az egyes címekhez tartozó nevek. Ebből készül most európai verzió.
A D4S4EU projekt fontos lépése az európai digitális szuverenitásnak.
Mivel az önálló névfeloldás költséges vagy lassú, a feladatot általában specializált szolgáltatók vállalják magukra a végfelhasználói berendezések helyett. A nyilvános DNS-feloldó szolgáltatások az internetes lekérdezések több mint felét fedik le. A maradékot az internetszolgáltatók által az ügyfeleknek nyújtott feloldók és egyéb nem nyilvános megoldások szolgálják ki.
„A DNS-feloldó szolgáltatást üzemeltetők a hozzájuk érkező kérések révén jelentős mennyiségű információt szereznek a felhasználók internetes tevékenységéről, sőt lehetőségük nyílik ezen tevékenységek közvetett befolyásolására, blokkolására vagy akár eltérítésére is. A felhasználóknak ezt a befolyásolást általában értéknövelő tényezőként, biztonsági szolgáltatásként (például kártékony tartalmakra irányuló DNS-kérések szűrése) adják el. Az ilyen mértékű adatgyűjtésnek, beavatkozási lehetőségnek potenciális gazdasági, kiberbiztonsági, nemzetbiztonsági kockázatai vannak” – közölte Rigó Ernő, a SZTAKI Hálózatbiztonsági és Internet Technológiák Osztályának vezetője.
Az Európai Bizottság célja, hogy a felhasználók adatai az uniós digitális térben maradjanak, és a szolgáltatást minél több európainak biztosítsák, a legszigorúbb adatvédelmi normák betartása mellett. A cél 100 millió ember rákapcsolása az európai DNS-feloldókra. A terv szerint kombinálni fogják a telekommunikációs operátorok és internetszolgáltatók infrastruktúráját új, nyilvánosan elérhető DNS-feldókkal. Az alapszolgáltatás az európai polgároknak és intézményeknek ingyenes lesz, fizetés ellenében pedig prémium szolgáltatások is igénybe vehetők majd.
A DNS4EU-t 13 konzorciumi tag – összesen 10 uniós országból – fejleszti, a konzorcium vezetője a cseh Whalebone. A projekt 2023. január 1-től 2025. december 31-ig tart.
Nyitókép (illusztráció): szerverek egy francia adatközpontban. Fotó: AFP/Martin Bureau
