A teátrum Trianon100 Programjában szerepel a Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumok alapján készülő Tizenhárom almafa című bemutató. A darab Vidnyánszky Attila rendezésében március 6-tól látható. Mint írják, a mű színrevitelének célja, hogy bemutassa a „nagy világrendben" állhatatosan tovább élő kis nép harcát és életre ítéltségét.
A Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva az emlékévben tizenhárom almafát ültetnek el, a Nemzeti Színháznál – február 27-én – és tizenkét, a trianoni döntés következtében veszteséget szenvedett településen. A program a Tündérkert Projekt támogatásával jön létre.
A Nemzeti Színház nagyszínpadára új függöny készül. Kustán Melinda textiltervező iparművész koncepciója szerint a Nemzeti Színház a nemzeti színjátszás és ezzel együtt az élő magyar kultúra jelképe, ezért az új függönynek az összetartozás élményét kell közvetítenie. A textil vezető motívuma az életfa, amelynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető hatvan néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. A motívumrészek kézi hímzését az adott tájon élő, vagy onnan származó hímző asszonyok végzik. A művészi vállalkozásról könyv is készül, amelyet Szabó Béla fotóművész fényképei illusztrálnak. A függönyt a 2020/21-es évad nyitányaként mutatja be a Nemzeti Színház.
Az évfordulóra tervezett programok között Jezsó Ákos Megyek túlra című könyvének bemutatója is szerepel. A regény a Trianon utáni évtizedekben játszódik, egy felvidéki család kisebbségi sorsát, kitelepítését, egymást keresését mutatva be. Két generáció közös sorsélménye ad rálátást egy szétszakított ország életére, egy ma már Budapesten élő utód visszaemlékezésein keresztül.
Trianon égisze alatt címmel bemutatják Kovács István filmjét. A délvidéki származású rendező alkotása a nemzeti fantomfájdalomról szól. A színházban látható lesz Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabja Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik Kisszelmencen és Nagyszelmencen, amelyeket a 2. világháború végén választottak szét. A darab egy lakodalommal kezdődik, amelyről a vőlegényt a Gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni.
A programok között megtalálható a Psalmus Hungaricus – Trianon-verskoncert. A rendezvény két részre tagolódik: az elsőben zömmel az 1920-as években született versek és prózák hangzanak el, a második részben a rendszerváltozás után született, hazafias tematikájú szövegeket adnak elő a Nemzeti Színház fiatal színészei. Az összeállításban megzenésített versek, táncos produkciók és dokumentumfilm-részletek is helyet kaptak.
Trianon és a színház címmel a teátrum két kiadványában, a Nemzeti Magazinban és a Szcenáriumban cikksorozat jelenik meg a határon túli magyar társulatokról.
A hontalanság hitvallása címmel zenés irodalmi műsor készül, amely az Erdélyi Helikon irodalmi csoportosulás és a hozzá kapcsolódó mozgalom, valamint az azonos nevű folyóirat szellemi hagyatékát vázolja fel a költők, írók műveiből vett szemelvények alapján.
Vannak vidékek címmel Bogdán Zsolt kolozsvári színművész és a Kaláka együttes Kányádi Sándor verseiből összeállított estje is helyet kapott az évfordulóra tervezett programok között. A zenés irodalmi est szerkesztő-rendezője Kőváry Katalin.
Trianon és a színház címmel fotópályázatot indít a Nemzeti Színház 15-30 éves amatőr fotósok számára március 1. és április 1. között. Olyan pályaműveket várnak, amelyeken a Trianon előtti Magyarország színházai láthatóak, határon innen és túl, egyéni felfogásban. A beérkezett fotókat a Nemzeti Színház Instagram-oldalán publikálják, kizárólag a verseny céljából. A beérkezett pályaműveket Eöri Szabó Zsolt, a Nemzeti Színház fotóművésze bírálja el.
A fotók a Tizenhárom almafa olvasópróbáján készültek.
