Az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában létrejött a vasúthálózat fejlődésével párhuzamosan több, az adott vasúttársaságra jellemző típusépület, amelyek a vidéki Magyarország kis- és nagyvárosaiban reprezentálták a korszak új közlekedési lehetőségeinek elterjedését. Ezekből a jellegzetes épületekből sajnos mára igen kevés maradt fenn eredeti állapotában bemutatható módon, hiszen nagy többségük elpusztult vagy átépítették, és egy későbbi kor építészetét képviselő állomás áll ma már az eredeti épület helyén.
A 74 km hosszú, Kál-Kápolnát és Kisújszállást összekötő vasútvonalon található kenderesi állomást a Mátra–Körösvidéki Egyesült HÉV építette 1887-ben. A felvételi épület mellett több fontos helyiséget, az áruszállításhoz szükséges raktárakat, gabonaszínt, szénrakodót, marharakodót is kialakítottak. A vasút működéséhez nélkülözhetetlen őrházat, őrházi melléképületet is építettek, de volt sütőkemence és kút is az állomás területén. Az állomásépületet később többször átépítették.
A vasútállomást a MÁV Zrt. 2016 és 2020 között, az épülethez az 1931-ben hozzáépült kormányzói váróval együtt a harmincas évek állapotának megfelelően felújította. Ez a jelenleg üresen álló mellékvonali állomásépület alkalmas arra, hogy a két világháború közötti meghatározó közlekedéspolitikát – amelynek alapvetése a trianoni békeszerződés következtében a hazai vasúthálózatot érő rendszerszintű sokkhatás volt –, valamint a hálózat két világháború közötti újjáépítését, fejlesztéseit bemutassa.
A korszakban egyre népszerűbbé váló villamos vontatás, illetve a dízelmeghajtású sínautóbuszok és mozdonyok ebben az időszakban kezdték meg a gőzvontatás háttérbe szorítását. Ehhez a folyamathoz számos hazai innováció kapcsolódik. Ezt a lehetőséget kihasználva a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a ‘20-as és ‘30-as évek vasútüzemi működését, továbbá a korszakban meghatározóvá vált, a gőzvontatás megszűnéséig hazánk egyik ikonikus és meghatározó járművét, a 424-es gőzmozdony történetét is bemutatja. A kenderesi állomásépület helyiségeiben megtekinthető kiállítás Horthy Istvánt is bemutatja mint a Magyar Királyi Államvasutak mérnökét és vállalatirányítóját, illetve a 424-es gőzmozdony megalkotásában tevékenyen részt vállaló mérnököt egyaránt.
Az első vasútvonalak megjelenése óta Európa-szerte hagyománnyá vált az államfői különvonatok építése. A Turán nevet viselő különvonattal a két világháború között és a második világháború időszakában utaztak a korszak politikai és állami vezetői. Az államfői különvonatot az igényeknek megfelelően állították össze különböző típusú kocsikból. A szerelvény 12-es számú autószállító kocsija futásképes, azt a vasútállomás melletti egyik vágányon tervezik kiállítani, benne a korszak reprezentatív járművét, egy ritkán látható Maybach DS 8 gépkocsit lehet majd megtekinteni.
A felújított kenderesi vasútállomás 2020. június 3-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI
