Vajon van-e hatásunk mások életére? Hatalmunkban áll-e mások életét megváltoztatni? Van-e elég bátorságunk változtatni saját életünkön a kényszerű szembesülés után? Egyáltalán vezet-e ez bárhová vagy minden csak törvényszerűen ismétli magát? Ezeket a kérdéseket feszegeti A változatlanság hullámhossza című előadás a modern tánc, a néptánc és a flamenco szenvedélyes őselemeit alapul véve.
Az előadást ihlető Szepes Mária-regény 1986-ban jelent meg. Kiadását azért engedélyezték, mert a szerző sci-fi formába rejtve írta meg az egyén és a társadalom egymásra hatását, fejlődését vagy épp nem fejlődését. Akkoriban ez a regényforma adott lehetőséget a társadalomkritika megfogalmazására, hiszen általa a történetek sosem hazánkban, hanem egy fiktív helyen vagy akár egy idegen bolygón játszódtak, általában a jövőben.
A darab főszereplője egy fiatal férfi, akinek a magánélete totális válságba jutott. A körülötte és vele élő nők fogságában szenved, menekülni szeretne megoldatlan problémái elől. Hirtelen jött agyvérzése lehetőséget ad neki a feledésre, ám a kóma sötétjében is felvillannak élete női, és úgy tűnik, nincs számára kiút, önáltató hazugságai kíméletlenül utolérik.
Az Aldebaran Kompánia előadásának főszerepeit két meghívott színművész, Huszárik Kata és Kaszás Gergő játsszák. A darab különlegessége, hogy nonverbális és verbális elemek egyaránt megjelennek benne, és bár a regényből kevés szöveget emel át, ezek a részletek kifejezetten fontos elemei az előadásnak.
Fotók: Várkert Bazár
