A Pallasz Athéné istennőnek szentelt ókori templom három régészeti leletéről van szó.
A 2500 éves szobordarabokat mostanáig a Vatikáni Múzeumban őrizték, évente több mint hatmillió látogató csodálta meg őket.
A Krisztus előtti ötödik században az Akropoliszon emelt templom darabjai az 1800-as években kerültek a XVI. Gergely pápa alapította úgynevezett pogány gyűjteménybe.
Utóbbi a később a nagyközönség előtt is megnyitott Vatikáni Múzeum antik részének alapja lett.
Az első szobordarab egy nagyméretű lófejet ábrázol a Parthenón nyugati homlokzati díszítéséről: az Athéné kocsiját húzó négy ló egyikéé lehetett. A jelenetben Poszeidón isten is szerepelt, aki Athénével Attika megszerzéséért küzdött.
A Vatikáni Múzeum adatai szerint a lófej a templomon volt egészen 1674-ig, 1688-ban Marcantonio Giustiniani velencei dózse a saját római palotájába szállíttatta, majd 1823-ban került a pápai gyűjteménybe.
A másik darab egy fiúgyermek fejét ábrázolja, a szobor valószínűleg egy áldozati menethez tartozott, amely a templom belső szentélyét díszítette.
A harmadik szobortöredék egy szakállas férfiarc a templom domborművekkel díszített déli párkányfrízéről, ahol kentaurok és lapiták vívtak harcot.
A Parthenón márványalkotásait Pheidiasz szobrászműhelyének tulajdonítják.
A vatikáni közlemény szerint a szobordarabok visszaszolgáltatását Ferenc pápa kezdeményezte.
Az athéni ortodox érseknek, II. Jeromosnak juttatja el őket a „közös ökumenikus út” jegyében. Ferenc pápa és II. Jeromos a katolikus egyházfő december 2. és 6. közötti ciprusi és athéni látogatása során találkozott. Akkor Ferenc pápa elismerte a katolikusok által elkövetett hibákat, és egységre szólított fel.
A Parthenónt 2500 éve építették az Athént patronáló Athéné istennő tiszteletére. A márványból emelt templomot szobrok százai díszítették és gyakorlatilag a XVII. századig, a török megszállásig épségben fennmaradt. 1687-ben az Athént ostromló velencei haderő ágyútűz alá vette az Akropoliszt, s felrobbantotta a lőporraktárnak berendezett Parthenont. A műkincsek széthordását a velenceiek kezdték, majd a nyugati látogatók folytatták, s a pusztítást Lord Elgin skót diplomata tetőzte be, aki a XIX. század elején a szobordíszek jó részét eltávolíttatta és Londonba vitette, ahol többségük ma a British Múzeumban látható. A márványfrízek kis fragmensei azonban megtalálhatók francia, német, osztrák és dán múzeumokban.
A Parthenón 160 méter hosszú frízdíszítésének fele a londoni British Múzeumban látható. Athén folyamatosan követeli a visszaszolgáltatását, eredmény nélkül. Márciusban az UNESCO megállapodást sürgetett az ókori műkincs sorsáról Athén és London között.
Az év elején döntöttek úgy, hogy Olaszország visszaadja Görögországnak az athéni Akropoliszon álló Pallasz Athéné-templomot, a Parthenónt díszítő fríz egy darabját, egy istennőlábat, amelyet Szicíliában, a palermói Antonio Salinas Régészeti Múzeumban őriztek.
Fotó: AFP/Musei Vaticani
