Ihletett kortárs műalkotások tárlata nyílik Petőfi Sándor életművéről március 16-án, a szentendrei MANK Galériában.

A kortárs csoportos kiállításon A velünk élő Petőfi című pályázat nyertes munkáit tekinthetik meg a látogatók. Festmények, grafikák, szobrok, textíliák, fotók, érmék és multimédiás műtárgyak révén tudhatjuk meg, hogy a mai művészek számára mit jelent nemzeti költőnk életműve.

A műalkotások egy-egy kiválasztott Petőfi-idézet inspirációja alapján készültek.

Áttekintve őket egy pszichológiai vonatkozású közös megközelítésmód rajzolódik ki arról, hogy mennyire meghatározó a személyes találkozás első benyomása. Akkor is, ha csak közvetve, közel kétszáz évvel később történik. Az első benyomás egészen pontosan azt jelenti, hogy amikor egy másik emberrel találkozunk, ösztönösen azonnal kialakul róla valamilyen képünk, amit a fizikai megjelenése, a nonverbális és verbális jelzései befolyásolnak.

Milyennek találjuk ma Petőfi Sándort, aki bátor hazafi, szerelmes hős, lázadó ifjú és zseniális költő egy személyben?

Az évszázadok során született megannyi Petőfi-ábrázoláson túl létezik egy olyan portré, amely technikájából adódóan leginkább megragadta a költő szuggesztív személyiségét. Erre nem rakódott rá alkotójának szempontrendszere, hűen és érzékletesen mutatja meg Petőfi határozott kiállását. Pontosan úgy, ahogyan ő reprezentálni szerette volna önmagát. Az ősfényképnek is nevezett Petőfi-dagerrotípiáról van szó, amely 1844–1845 körül készült. A kiállított műtárgyak nagy része felhasználta vagy reflektált e kollektív tudatunkba vésődött felvételre, amely fizikai valójában állítja elénk a nemzet egyik legnagyobb hatású költőjét.

Az emlékképhez való visszanyúlás mellett azonban olyan új utakat és kötődéseket is kerestek a művészek, amelyek az életmű aktuális relevanciáját támasztják alá. A versek ebben az esetben tükörként működtek, amelybe beletekintve saját élethelyzeteikre, emlékeikre bukkantak az alkotók. A kiállítás műfaji és technikai sokszínűsége e személyes szálak megelevenítésével is együtt járt.

A tárlat különlegessége, hogy a bemutatott művek mellett az alkotók által kiválasztott idézetek is olvashatók, így a látogatás során összművészeti élményt kapunk, amely Petőfi jelenét összeköti a mi valóságunkkal. A kiemelt szövegrészletek révén elgondolkodhatunk arról, hogy számunkra mit jelentenek a költő versekbe szedett üzenetei. Az újszerű művészeti megközelítésmódok pedig arra sarkallnak, hogy újraolvassuk a Petőfi-verseket, és felfedezzük az életmű kevéssé ismert rétegeit.

A kiállításhoz katalógus is megjelenik, amelyben a reprodukált műtárgyak mellett kevéssé ismert és örökzöld Petőfi-verssorokat egyaránt olvashatunk. Olyan szövegeket, amelyekkel ma is könnyen lehet azonosulni, és amelyekhez érzékletesen kapcsolódik a kortárs művészet vizuális nyelvezete. Továbbá megismerhetjük az alkotók személyes történeteit, amelyekben a költeményekhez való kapcsolódásukról vallanak.

Kiállításmegnyitó: 2022. március 16., 18 óra. A kiállítás április 23-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig kilenctől ötig, szombaton pedig tíz és öt óra között Szentendrén.

Nyitókép: Szarka Hajnalka: Emlékművek, 2022, vegyes technika, vászon, 50×80 cm