Az Élő hagyomány a tájházakban – a helyi folklór megjelenési formái címmel rendezett konferencia tematikáját a házigazda település, Boldog legjellemzőbb értékéhez igazította a Tájházszövetség. Az alapgondolat szerint a hagyományőrzés egy évszázadokon átívelő „idegenvezetés”, amellyel élményként ismerhető meg múltunk, örökségünk. Ebben élen jár Boldog.

A szakmai esemény megnyitóján dr. Bereczki Ibolyától, a Tájházszövetség elnökétől vehette át a díjat az 1935-ben alapított veszprémi Bakonyi Ház, amely a Dunántúl első, illetve a magyar nyelvterület második tájháza, a később muzeológiai tudományággá fejlődő „magyar skansen”-gondolat egyik korai példája. Mára tudománytörténeti, múzeumtörténeti és egyben várostörténeti jelentőséggel is bír.

A Bakonyi Ház háromosztatú lakóépület, boltíves tornáccal, a Veszprém környéki népi építészet jellegzetes, viszonylag fejlett típusa, amely különösen a kisnemesi falvakat jellemezte. Közvetlen mintája Simon István, Öcs községben álló lakóháza volt. A ház építésének és történetének teljes korabeli dokumentációja rendelkezésre áll, a kiállítóhely teljes története rekonstruálható. Az 1930-as, -40-es években a Bakonyi Ház a tudományos közvéleményben a „népies szellemben” épített bemutatóhelyekkel szemben a hiteles néprajzi ház egyik mintapéldája lett.

A népi kultúrát hajlamosak vagyunk időtlennek, ősinek, öröktől fogva létezőnek látni. A hátsó szobában 2016-ban nyílt kiállítás Időtlen idők!? címmel, amely dr. Schleicher Veronika tervei alapján készült, ezt a képet kívánja árnyalni, néhány úgynevezett „évszámos” tárgy bemutatásával. A kiállítás a népi kultúra sokarcúságára irányítja a figyelmet.

A ház környéke ma etnobotanikai oktatókert, amely a környékre jellemző, vadon élő, illetve termesztett növényekből ad válogatást. A mintegy kétszáz növényt úgy válogatták össze, hogy minél sokoldalúbban mutassa be a helyi paraszti kultúrában és folklórban betöltött szerepét.

Az elmúlt években a Bakonyi Ház népszerű városi rendezvény helyszínné vált, elsősorban a mobil kemence révén, mely nagy népszerűségnek örvend a kenyér- és langallósütés. A hagyományok és népszokások átadása a fiatalabb generációknak, óvodás és iskolás csoportoknak szervezett múzeumpedagógiai foglalkozások szintén emelik az intézmény kulturális életben betöltött jelentős szerepét.