Ez már a második ezen a környéken felfedezett, ősi, az iszlám közel-keleti térhódításának kezdeti korszakából származó mecset az utóbbi években. Egykor egy gyönyörű palotától mintegy 400 méterre délre állt. Az ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végezte a térségben folytatott kiterjedt kutatás részeként.
A régészek szerint a világ egyik legrégebbi mecsetére bukkantak,
s a leletek az i. sz. 7–9. században zajlott fokozatos átmenetről tudósítanak a bizánci kereszténység korától az iszlám vallás uralkodóvá válásáig.
Mintegy három évvel ezelőtt hasonló, szintén ebben a korban épült mecsetet tártak fel a közelben. Az ásatásokat vezető Oren Smueli, Elena Kogan Zehavi és Noah Michael David szerint egymástól nem messze jellegzetes keresztény épületeket és muszlim jellegzetességeket hordozó építményeket találtak.
„Felfedeztünk egy bizánci korból származó parasztházat, amelyben láthatóan mezőgazdasággal foglalkozó keresztények laktak. Őrtorony is tartozott hozzá, s erős falakkal megépített szobái voltak” – mondták a lapnak.
„Egy közeli dombon viszont teljesen másképp megépített udvarházakat találtunk, melyek körülbelül egy évszázaddal később épültek, a 8–9. században, a korai muszlim időszakban” – mesélték. „Ezekben valószínűleg muzulmánok laktak, a viszonylag vékony falú, ki nem égetett sártéglákból felhúzott szobák sora mellett egy hatalmas, nyitott udvar volt. Több cserépből épült kemence is állt ott, amelyeket valószínűleg ételek készítésére használtak” – magyarázták a szakemberek.
Az udvarház mellett tárták fel 2019-ben az első, ősi vidéki mecsetet ezen a környéken. A második, három évvel később megtalált mecset is hasonló, négyzet alakú termét szintén Mekka, a muszlimok szent városa felé tájolták. A Mekka irányába épített fal közepébe félkör alakú fülkét (mihrabot) építettek, s ezek
a sajátos építészeti elemek jelzik, hogy mecsetként használták az épületet.
Méretei alapján néhány tucat helyi hívőt tudott befogadni.
A mecsettől 400 méterre fekvő egykori gazdag palota is egy központi udvar köré épült. Ebben kőlappal és márványlappal burkolt termek voltak, s a falakat vörös és sárga falfestmények díszítették.
Jólétről tanúskodik többek közt a számos ott talált, finoman megmunkált, állatok és növények képeivel díszített edény és üveg töredéke.
„A muzulmánok itt fokozatosan vették át az uralmat, miután megörökölték a bizánci korszakot és a keresztény vallást, amely előzőleg évszázadokon át uralkodott Izrael földjén” – nyilatkozták a régészek.
Az államilag finanszírozott tervek szerint déli irányban fejlesztik a beduinok lakta Rahat várost, s munkálatok előkészítésének részeként végzik a feltáró kutatásokat a régészek.
Fotók: AFP/Menahem Kahana
