A néhai lengyel házaspár a második világháború alatt megmentette Roman Polanski Oscar-díjas lengyel-francia filmrendező életét.
A nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetést csütörtökön a dél-lengyelországi Gliwicében adták át Stefania és Jan Buchala unokájának, Stanislaw Buchalának a felső-sziléziai zsidók emlékházában.
Az elismerést a 87 éves filmrendező nyújtotta át, akit 1943-tól a háború végéig bújtatott a házaspár. A családjával együtt a krakkói gettóba kényszerített Polanskinak 1943-ban, tízévesen sikerült megszöknie a gettóból, átmenetileg más-más családnál meghúznia magát, majd a Wysoka faluban élő szegény földműves Buchala-házaspárnál tartós menedéket találnia.
„Stefania gondolkodás nélkül, pusztán felebaráti szeretetből csaknem két éven át rejtegetett a házában, kockáztatva önmaga, férje és gyermekei életét. Noha maguk is szegények voltak, és nélkülözték az élelmet, a gondomat viselték és enni adtak nekem” – írta a világhírű filmrendező a beadványban, amelyben az elismerésre javasolta a háromgyermekes, katolikus vallását gyakorló házaspárt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetnek.
A házaspár a nélkülözések ellenére saját gyermekeként fogadta be és oltalmazta a zsidó fiút minden ellenszolgáltatás nélkül.
A világháború után Polanski többször is felkereste a falut abban a reményben, hogy megtalálja az életét megmentő házaspárt, de eredménytelenül kereste őket, mert 1953-ban mindketten elhunytak, a faluban pedig senki nem tudott semmit a gyermekeikről.
Unokájuk, Stanislaw nyomára csak 2017-ben sikerült rábukkanni, amikor egy stáb kutatásokat végzett egy, a rendező és az ugyancsak holokauszttúlélő Ryszard Horowitz fotóművész gyermekkoráról és kettejük barátságáról szóló dokumentumfilmhez.
Roman Polanski anyja, Bula Katz-Przedborska az auschwitzi haláltáborban hunyt el, apja, Maurice Liebling túlélte a mauthauseni koncentrációs tábort.
Nyitókép: Roman Polanski, fotó: Denis Makarenko
