A Z generációnak (is) fociznia kellene kosarazás helyett – Malcolm Gladwell a Brain Baron

Malcolm Gladwellt talán nem túlzás az ismeretterjesztő könyvek J. K. Rowlingjának hívni. Ahogy a Harry Potter-sorozat gyerekek millióit tette olvasóvá, úgy Gladwell művei is valami frisset és újat hoztak az ismeretterjesztő könyvek piacára, számos rajongót szerezve a zsánernek. Formabontó perspektívája és rendhagyó elméletei világhírű bestsellerszerzővé tették, aki még axiómáknak tűnő elképzeléseinket, tapasztalatainkat is képes miszlikekre tépni.

Meglepő hipotézisei miatt természetesen
számos kritikával illették, de a brain baros fellépését megelőző újságírói
panelen rámutatott: ő elsősorban kapocs szeretne lenni a tudomány és az
átlagolvasó között. Lehet, hogy közérthető, leegyszerűsítő stílusával enged a tudományosságból,
de közben szélesebb rétegek számára teszi érthetővé a legújabb pszichológiai,
közgazdasági és szociológiai eredményeket. Bár nem szeret közvetlenül
foglalkozni a politikával, arra a kérdésre, hogy mit tart globalizált világunk
legnagyobb problémáinak, szinte kapásból válaszolt. Az egyre növekvő vagyoni
különbségek és az illiberalizmus terjedése aggasztja leginkább, és a fejlődő
világ felemelkedési tendenciája teszi bizakodóvá.

Eddig hat könyvét olvashattuk magyarul, az angolul tavaly kiadott The Bomber Mafia jövőre jelenik meg magyarul. Ebben arra keresi a választ, hogy mi lehet a morális vagy etikus módja a háborús konfliktusok rendezésének. Az ukrajnai események különös aktualitást adnak a könyvnek, mégsem erről a témáról tartott előadást. Hanem arról, hogy milyen jövő és lehetőségek várnak a Z generációra, a digitális bennszülöttekre – és persze mindenki másra.

Szokásához híven analógiával vezette fel gondolatait, amelyet a David Sally és Chris Anderson szerzőpáros futballról szóló könyvéből, a The Numbers Game-ből kölcsönzött. Ennek egyik fejezete azzal foglalkozik, hogy miként lehet egy csapatot hatékonyabban fejleszteni: minél jobb játékosok megvásárlásával vagy a gyengék felzárkóztatásával. Szerinte a foci a hibák játéka, és mivel a meccseket általában egy-két gól dönti el, a hibákat kell minimalizálni, ergo a legrosszabb játékosokat kell a többiek szintjére felhozni. Erre azért is szükség van, mert a futball interaktív csapatsport: sok-sok passzra van szükség ahhoz, hogy a labda végül eljusson a kapuig. Így minden játékosnak nagy szerepe van az eredmény alakulásában.

Nem úgy, mint a kosárlabdában, amely
sokkal inkább az olyan húzónevekről szól, mint LeBron James, Michael Jordan,
Scottie Pippen vagy Dennis Rodman, akik akár egyedül is végigvihetnek a pályán
egy-egy akciót. A kosárlabda a futballal szemben az erősek játéka, ezért a
csapat minősége teljes mértékben attól függ, hogy mennyire jók a legjobb
játékosai.

Gladwell szerint egyének bármely
csoportjára: cégekre, egyesületekre, országokra hasonló szemmel tekinthetünk,
és feltehetjük rájuk vonatkozóan a kérdést, hogy gyenge vagy erős láncszem
típusúak. Évszázadok óta az utóbbi volt sikeres és domináns, de manapság már
nem ez a helyzet. A globalizáció korában a leggyengébb résztvevőket –
tanulókat, dolgozókat, hátrányt szenvedő társadalmi rétegeket – kellene
segíteni ahhoz, hogy mindannyian előrehaladjunk. Mivel világunk mind
komplexebbé válik, és egy-egy problémát csak sok-sok ember közös munkája tud
megoldani, már nem sztárokban, hanem együttműködésekben kell gondolkodnunk.
Ezek pedig csak annyira erősek, mint a leggyengébb láncszemük. Akárcsak a
fociban.

Ezt azonban még nem ismertük fel, ezért továbbra is kosárlabdát akarunk játszani. A drága orvosokra költünk rengeteg pénzt, noha a páciens elégedettségéhez a gondoskodás, a figyelem és néha valamilyen olcsó antibiotikum tesz hozzá a legtöbbet. A milliárdosok a legnevesebb és leggazdagabb nyolc amerikai egyetemnek adnak több száz millió dolláros adományokat, holott ezekbe csak a diákok elenyésző száma jár.

Ezen a ponton Gladwell ráirányította a jelenlevők figyelmét arra, hogy valószínűleg ők is privilegizált helyzetben vannak, hiszen beszélnek angolul, jó egyetemeket végeztek, motiváltak és a nyertes attitűd jellemző rájuk. Ennek ellenére fontos, hogy megértsék az új világ üzenetét, hiszen az általuk vezetett csapatok sikere nem a hozzájuk hasonló erős, hanem a gyenge láncszemektől fog függeni. Így az egyik legnagyobb kihívás jelenleg annak megértése, hogy már régen nem kosárlabdázunk, hanem focizunk.

Malcolm Gladwell előadása és az azt követő kérdezz-felelek ezen a felvételen, 9:03:00-tól tekinthető meg.

Fotók forrása: Brain Bar