Egy zenekarnak nem elég magas színvonalú művészi teljesítményt nyújtania, profi piaci szereplőként meg kell találnia a helyét a nemzetközi mezőnyben – vélte Dr. Körmendy-Ékes Judit. Az alapítvány kuratóriumi elnöke az online sajtótájékoztatón elmondta: a stratégiai tervezést piac- és célcsoportkutatás előzte meg, amely kiterjedt a zenekar működésére, a művészeti tevékenységre és az arculati megjelenésre is.
„Minden fontosabb hazai és külföldi előadóhelyet, zenekart megvizsgáltunk; hazai és külföldi szakértők bevonásával több mint hatezer előadást, a kamarazenekari repertoárból mintegy kétszáz zeneszerző művét, valamint csaknem száz fesztivált elemeztünk. A célunk kizárólag magas színvonalú művészi munkával érhető el, amely a Liszt Ferenc Kamarazenekar játékmódja, hangzása egyediségének megőrzésén, valamint a zenei teljesítmény továbbfejlesztésén alapul.”
Egy új, differenciált finanszírozási modellben gondolkodnak, amely lehetővé teszi, hogy ne csak állami támogatásból gazdálkodhasson a zenekar. „A fejlesztésnek technikai- és tárgyi feltételei is vannak. Nemzetközi alkotók bevonásával a művészek képességeinek továbbfejlesztésén is dolgozunk majd” – tette hozzá a kuratóriumi elnök. Megjegyezte: egy közbeszerzés eredményeképpen öt mesterhangszerhez jutottak hozzá, és számos teendőhöz már hozzáláttak: elkezdték a kottatár digitalizálását is.
A stratégia központi eleme az új művészeti koncepció, amelyet Várdai István gordonkaművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti igazgatójának neve fémjelez. Cél a zenekar egyedi szakmai profiljának megteremtése, az elérhető legmagasabb művészi színvonal, a stílus és identitás megtartása mellett a lehető legszélesebb közönség bevonzása, valamint a nemzetközi zenei színtéren is jegyzett hangfelvételek rögzítése vendégművészek közreműködésével. A zenekar kiemelt célja, hogy a külföldi ismertség növelésével párhuzamosan Magyarországon és Európában egyaránt a legfoglalkoztatottabb zenekarok közé tartozzanak.
„A következő három évben három földrészen is fogunk játszani: Európában, Ázsiában, majd Dél-Amerikában. A dél-amerikai turnénkon Vikingúr Olafssonnal lép fel a zenekar”
– jelentette be Várdai István. Hozzátette: a járványügyi helyzet lehetőséget adott a szakmai háttérmunkára, hiszen a zenekar az elmúlt időszakban is próbált, és játszott online közvetített koncerteken.
Várdai István szót ejtett a zenekar megújult márkájáról és arculatáról is. A zenekar új szlogent választott magának: „a zene öröm veled”. „Úgy éreztük, hogy ebben a mondatban benne vagyunk mi, és benne van a közönségünk is. A művészet akkor jelenti a legnagyobb örömet, ha megoszthatjuk egymással” – vélte a művészeti igazgató.
A zenekar új logója egy újragondolt kottarendszer.
A választott logó Bartók Divertimentójának első ütemeit teszi láthatóvá egy alternatív zenei nyelv használatával. Az új notációs módszer a hagyományos ötvonalas kotta körbeforgatásával jött létre. A Divertimento a zenekari repertoár alapdarabja, művészi hitvallása, ezért választották a logóhoz. Nem csak a zenekar, de a zenészek maguk is kaptak egyedi emblémákat, amelyek az általuk választott, művészi hitvallásukat kifejező zeneművek felhasználásával készültek.
„A repertoárban szereplő zenedarabok frissítése és bővítése mind az új céloknak és stratégiának megfelelően történik” – fogalmazott Tfirst Péter koncertmester. Az új művészeti irányokkal van összhangban az a törekvés is, hogy olyan zenedarabokat játsszon az együttes, amelyekkel korábban még nem találkozhatott a közönség. Ezért született meg tavaly Beethoven Kreutzer-szonátájának vonószenekari átirata Tfirst Zoltán jóvoltából.
„Az átiratok nem csak a Liszt Ferenc Kamarazenekar repertoárját, hanem az egyetemes zenetörténeti gyűjteményt is gazdagítják”
– tette hozzá a koncertmester. Március 10-én Ilya Gringolts friss Diabelli-variációk átiratát hallhatja majd a közönség a kiváló hegedűművész közreműködésével.
A zenekar szakmai megújulásának mérföldkövei a nemzetközi hírű magyar vagy külföldi szólistákkal való fellépések is. Decemberben Baráti Kristóf hegedűművésszel dolgozott együtt a zenekar, továbbá a nemzetközileg is elismert magyar közreműködők között Tfirst Péter Baráti Emőkét és Takács Nagy Gábort emelte ki. Idén májusban pedig Juliane Banse-t szopránénekest látja vendégül az együttes.
Fotók: Liszt Ferenc Kamarazenekar
