A neves brit Quacquarelli Symonds (QS) idei oktatási ranglistán kategóriájában az ötven legjobb között végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ezen belül az intézményi hírnév szempontja alapján a még előkelőbb 21. helyet szerezte meg.

Összesen öt tudományág negyvennyolc képzési területén listázza a cég a világ egyetemeit, köztük az előadóművészetben is. A kelet-közép-európai régió művészeti egyetemei közül csak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szerepel – 47. helyezésével – az első ötven között.

Az uniós mezőnyt nézve a
Zeneakadémia a 14., az intézményi hírnév szempontja alapján pedig a 8. helyen
van.

A múlt évhez hasonlóan idén is
tíz magyar egyetem szerepel a rangsorban, a szakterületek szerinti legjobb
ötvenbe a Zeneakadémia mellett csak egyetlen hazai intézmény került be, és más
magyar művészeti egyetem nem szerepel még az első százban sem.

A Zeneakadémia összesített 47.
helyezettként olyan tekintélyes intézmények szomszédságában szerepel az idei
listán, mint a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium (44.), a berlini (46.) és a
hamburgi (48.) zeneművészeti főiskola, valamint a londoni King’s College (42.),
az intézményi hírnév szempontja szerint rangsorolva pedig előbbieken kívül a
bloomingtoni Indianai Egyetem (Indiana University Bloomington) és az illinoisi
Északnyugati Egyetem (Northwestern University) társaságában.

A QS szakterületi rangsorok
készítői öt szempontot vesznek figyelembe, ebből az egyik az intézmény hírneve,
tekintélye a tudományos szférában. Kiemelkedőnek számítanak többek között a Zeneakadémia
zenetudományi kutatásai, a Kodály Intézetben és a Liszt Múzeumban zajló
tudományos tevékenység. (A QS-nél az egyetemek oktatói és kutatói minőségét 80
ezer szakember megkérdezésével értékelték, az összpontszám 40%-a múlott ezen.)

A másik fontos szempont az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága. A Zeneakadémia kutatási eredményeire számos hivatkozás mutat például a Kodály-módszer folyamatos fejlesztése és a Liszt-kultusz erősítése tekintetében. A QS listáin ezen eredményt 20%-kal súlyozták az összpontszámban.

A harmadik az, hogy mennyi diák jut egy oktatóra. Ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai folytán kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik. Ez az arány az intézmények besorolásakor az összpontszám 20%-át jelentette.

A negyedik a munkáltatók véleménye. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendők a zenei „munkaerőpiacon”. Az összpontszám 10%-át érte ez a jellemző, 40 ezer munkáltató megkérdezése alapján. Az ötödik és hatodik az intézmény nemzetközi nyitottsága, a külföldi hallgatók és oktatók aránya, ami 5-5 százalékkal esik latba. E területen a Zeneakadémia évtizedekre visszanyúló kiváló nemzetközi kapcsolatai, a külföldi hallgatók nagy száma és az együttműködések játszhattak fontos szerepet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak aránya meghaladja a 20 százalékot.

Nyitókép: az Orchestre de Chambre de Lausanne a Zeneakadémia nagytermében, fotó: Posztós János