Az amerikai családi dráma 60 évvel a New York-i ősbemutató után Zsótér Sándor rendezésében újraformálódott, most a POSzT versenydarabjai között mutatott görbe tükröt a társadalomnak. Tennessee Williams Pulitzer-díjas történetének szereplői az elhallgatás, a hazugság szövevényében élnek, ahonnan az egyik kiút az ital, a másik a halál. Egyikük azt vallja, nem is élnek együtt, csak a ketrecük közös; másikuk szerint attól, hogy valakinek meg kell halnia, még nem esik meg a szíve a többieken. Megpróbálják becsapni az égő ház ajtaját, rátolják a reteszt, hátha így elfelejtik a tűzvészt. Azt gondolják, ha sikerül eltitkolniuk közös és egyéni fájdalmaikat, megszabadulnak a bajtól is.
A színtér egy nagylégterű hálószobába, ki- és bejárást engedő óriásablakokkal, ahol a család tragédiái, személyenkénti élettörténetei rajzolódnak ki egy-egy párbeszéd közben, melyek nem nélkülözik az obszcén kifejezéseket, az angolból átvett szlengeket sem. A kialakuló dialógusokat megtöri egy-egy fricska, akár a szövegben, akár egy-két pillanatnyi cselekményben: mint például a hálószobán átsikító anyós karaktere vagy a dagi indiánlánynak öltözött, játékpisztollyal lövöldöző unokahúg.
Az első felvonásban egy fiatal pár vívódását látjuk a kisiklott, megunt életükről, melyben a férj, Brick Pollitt (Szemenyei János) alkoholista lett egy elvesztett barátja, akár szerelme miatt. Nem lát kiutat az életéből, nem tudja elfogadni, szeretni egyébként gyönyörű feleségét, Maggit, akit Trokán Nóra alakít. Vonaglás, whiskyvel való búfelejtés, gyerek iránti vágyódás a feleség részéről, aki mint macska a forró bádogtetőn, próbál megállni a talajon. Nem kiesni a pikszisből, hisz szegény lányként került be egy gazdag farmer fiának házába.
A második felvonásban a történet kinyílik. A gazdag, vidéki ranch-en élő Big Daddy lép a színre, aki földművesből gazdag farmerré vált apaként két fiával és feleségével él egy hatalmas házban. Az apa csak a léha, alkoholista fiát ? Bricket ? szereti, utálja és gyűlöli másik fiát és a családját: öt unokával együtt, összezárva élnek és várják, hogy a meggazdagodott apa szétossza köztük vagyonát. A feleség, Ida asszony (Csombor Teréz) csupa szív és szeretet, de viselkedése idétlen, énekelget, viccelget. Hatalmas ünnepet rendez a férje, Big Daddy 65. születésnapján, amikor kiderül, hogy a férj nem rákos. Látszólag mindenki fellélegzik a hír hallatán, csak mindenki másként. Az apa ismét kezébe veszi az irányítást. Csak arra a fiára figyel, aki iszik, megpróbálja megfejteni fájdalma okát, sem a party, sem a család többi tagja nem érdekli. Megpróbálja fellebbenteni fia elvesztett férfi barátjához kapcsolódó érzelmeit. Itt terítékre kerül az oly tiltott melegszerelem kérdése, a mély férfi-férfi kapcsolat is.
Big Daddy ordenáré stílusban küld el mindenkit, aki csak a külsőségekkel foglalkozik. Erre mindenki másként reagál, aki pedig végig mellette van, Ida, a hibbantnak tűnő feleség. Az asszony 40 éve él mellette, szereti, bármi történjék is. ?Ida szerepébe bele tudtam bújni, mert közel áll hozzám a figura. Van ilyen asszonyalak, aki tud feltétel nélkül szeretni, még akkor is, ha a férje megalázza, alpári és ordenáré stílusban beszél vele? ? fogalmaz az Idát alakító Csombor Teréz színésznő.
A darab drámai fordulópontja, amikor kiderül, hogy a gyógyulás is hazugság volt és Big Daddy valóban rákos. Innentől mindenki kimutatja a foga fehérjét, azonnal végrendeletet akarnak írni, felosztani a vagyont, vagy épp behazudják az óhajtott gyermek foganását. Az élet megy tovább, a fájdalom erősödik, a színtér elsötétül és végső csattanóként két hippi jelenik meg, akik a képzeletet még tovább léptetik.
Köntös, függöny, gipsz, whiskys pohár és kommunista dalok
?Attól, hogy az embernek van pénze, még nincs ízlése? ? mondja Zsótér Sándor. ?Azt kértem a jelmeztervezőtől, Benedek Maritól, hogy Ida asszonyt öltöztesse ízléstelenül, és legalább ötször öltözzön át az est folyamán. A színtérbe befutó indiántolldíszes, dagi unokahúg, a pénzsóvár lelkész karaktere és ruhája, a Big Daddyn lévő selyem köntös mind azt sugallja, hogy a gazdagság nem hozza magával az értelmet, a megfelelő viselkedést és az erkölcsi, etika normát? ? magyarázza a rendező.
A részeges, életunt férj lelki betegségét végig kíséri a lábán lévő gipsz és mankó, tehetetlensége nemcsak mentális, hanem testi mivoltában is megjelenik. A hálószoba a belső titkok helye, ahol kicsordulnak a lelki tartalmak. A dialógusok közötti timeoutot az óriási ablakok, a kapcsolódó teraszok és a hatalmas függönyök eszköztára segíti, vagy épp a bezárkózást, a kilépést ábrázolja a feszültséggel teli jelenetből.
A néző képzeletét segítik a vetítések és a hanghatások, valamint a tűzijáték Big Daddy születésnapján, amelyet pont az ünnepelt nem néz, mert épp akkor jut el a fiával való kapcsolatának csúcsára. A fület és lelket is megrázó, torz üvöltések pedig a rákbetegségének fájdalmát szimbolizálják, a kilátástalan elmúlást, mely zajlik, de már láthatatlanul.
A Jászai Mari-díjas rendező, Zsótér Sándor által átkeretezett színdarab hazugsággyár rózsaszín köntösben, amellyel szembe kell néznünk.
Tibenszky Moni Lisa
Fotók: poszt.hu
