Nátyi Róbert, az intézmény vezető kurátora az Acélos történetek című tárlat szerdai sajtóbejárásán elmondta, hogy hosszú évekre visszanyúlik az együttműködés az alapítvány és a Reök-palotát működtető Szegedi Szabadtéri Játékok között. Néhány évvel korábban a Dóm téren a fesztivál nézőtere mögött rendeztek kiállítást a köztéri méretű acélszobrokból. Ezt követően az alapítvány festményeit, grafikáit, elektrográfiáit mutatták be egy tárlaton.

Az acélszobrászat az 1960-as években jelent meg Magyarországon, a 2000-es évek elejétől pedig a Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion vált az irányzat egyik meghatározó eseményévé. Ezen a KÉSZ cégcsoport lehetőséget biztosít a művészeknek arra, hogy a műtermi méretnél lényegesen nagyobb, akár köztéri alkotásokat készítsenek.

A szeptember végéig látható tárlaton mintegy félszáz alkotást mutatnak be, keresztmetszetet adva ezzel az alapítvány egyedülálló gyűjteményéből.

A KÉSZ Ipari és Innovációs Parkjában 2004 óta szervezik meg a szimpoziont, melyre minden esztendőben 10-12 művészt hívnak meg. A háromhetes rendezvényen a résztvevők alapanyagot, eszközt, mérnöki hátteret és szakmai segítséget kapnak elképzeléseik megvalósításához – mondta Árvai István, az alapítvány művészeti vezetője.

Akadnak művészek, akik az ötlettől a megvalósításig saját maguk tervezik meg és készítik el szobraikat, mások kézi rajzon vázolják elképzeléseiket, melyeket a mérnökök számítógépes gyártmánytervvé alakítanak, ezek alapján lézer- vagy plazmavágóval elkészülnek a szobrok elemei, azokat pedig a szakemberek összeállítják – tudatta a művészeti vezető.

Az alkotótáborba nemcsak szobrászokat hívnak meg. Számos olyan művész is Kecskeméten barátkozott meg az acéllal, mint alapanyaggal, akiket korábban festőként vagy grafikusként tartott számon a közönség. Így a Reök-palotában is láthatók Ujházi Péter, Kopasz Tamás festőművészek szobrai, de feltűnnek a kiállítótérben Szurcsik József kontúros arcélei is egy hatalmas acélszobron vagy Orosz István térhatású grafikája egy kompozit anyagból készült plasztikán.

Rabóvczky Judit Rita munkája

Vannak a szimpozionnak olyan visszatérő résztvevői is, akik elsősorban acélból készítik műveiket. Így láthatók a tárlaton Rabóczky Judit Rita csipkeszerű acélfehérneműi vagy Majoros Áron Zsolt jellegzetes, a fénnyel játszó emberalakja – mondta Árvai István.

A tárlaton bemutatott majdnem félszáz alkotást különböző fémötvözetek, egyedi megmunkálási technikák, valamint sokszínű tematika és méret jellemzi. A művek között akadnak olyanok is, melyek súlya meghaladja a negyed tonnát.

Hazai és nemzetközi művészek is bemutatkoznak: mások mellett Barabás Márton, Bukta Imre, Demcsák Dóra Vanda, Collin Hope vagy Meghan Salgaonkar munkái is láthatók.

Dr. Nátyi Róbert elmondta: a mostani kiállítás egy rendkívül érdekes szegmensét mutatja be a magyar képzőművészetnek, hiszen nem szokványos matériáról van szó. Sokáig elképzelhetetlennek tűnt, hogy az acél, ami inkább ipari- és építőanyag, akár nemes szobrok alapanyagául is szolgálhat. Ám a mostani tárlat is jól mutatja, hogy művészi fantáziával és kreativitással milyen elképesztő alkotások születhetnek.

Az Acélos történetek című, nem mindennapi tárlat július 10-én, pénteken nyílik, és egészen szeptember 27-ig látható.

Fotók: Szabó Dávid