Áder: Egyiptom elismeri a magyar régészek munkáját

Az
egész magyar régészet számára komoly megbecsülést szereznek azok a magyar
kutatók, akik immár generációk óta végeznek feltárásokat Egyiptomban – mondta
Áder János államfő szombaton újságíróknak, miután ellátogatott a Théba
nekropoliszában folyó munkálatok helyszínére.

Magyar régészek 1907 óta végeznek ásatásokat az észak-afrikai országban, a Luxortól nem messze lévő egykori Théba, vagyis a világ egyik legnagyobb régészeti területén pedig 1983 óta vannak jelen folyamatosan – ismertette Áder János, akinek személyében először látogat magyar államfő a magyar régészeti feltárások helyszínére, Egyiptomba.

Az
itt dolgozóknak nem csupán régészeti munkát kell végezniük, de a történelemben,
a kultúrtörténetben vagy a vallástörténetben is jártasnak kell lenniük ahhoz,
hogy megértsék a falakon talált két-háromezer éves ábrázolásokat, a képek vagy
az írások jelentését. A cél, hogy a feltárt kincseket és helyszíneket a
nagyközönség is láthassa - mondta a köztársasági elnök.

A magyar régészet három misszióval van jelen a nekropoliszban – ismertette Bács Tamás ásatásvezető, az ELTE Egyiptológiai Tanszék vezetője. Ők az elmúlt harminc évben az egyiptomi Újbirodalom egy festett sírkamra feltárásán dolgoztak. Annak a korszak kincseit tárják fel, amelyről a legkevesebb tudható. A munkák során egy alkirály sírjára is rábukkantak, akinek korábban még a létezéséről sem tudtak, így az sokat elárul az adott kor politikai rendszeréről.

A
magyarok eredményeit 2009-ben mutatta be egy kiállításon az Egyiptomi Múzeum –
emlékeztetett, hozzátéve: időszerű lehet egy következő tárlat, a legnagyobb
eredmény számukra azonban az lenne, ha a feltárt sírkamrát a nagyközönség is
megnézhetné. 

Az államfő négynapos hivatalos egyiptomi látogatása során, pénteken Kairóban egy kopt keresztény templomot is felkeresett, vasárnap pedig ellátogat luxori Szent Pakhomiosz kopt keresztény kolostorba, ahol találkozik a kolostor püspökével.

Fotók: MTI/Kovács Tamás