Az adventi időszakban hat tematikus program várja az érdeklődőket a belvárosban.
Festői Szentendre – családi séta 1.0 – Rajzolj Szentendrét! (november 26., szombat)
„Szentendre zegzugos utcái, izgalmas terei régóta kedvelt témája a festőknek. Gyertek velünk, csatlakozzunk Czóbel Bélához, Vajda Lajoshoz és festőtársaikhoz! Barangoljunk együtt a városban: utcákon le, sikátorokon fel, patakon túl és tereken át, hogy megtaláljuk a legizgalmasabb kilátópontot, ahonnan szétnézve természetesen megörökítjük, lerajzoljuk az elénk táruló városképi részletet. A sétán részt vevő gyerekek Ferenczy Múzeumi Centrum vázlatfüzetet és ceruzát kapnak az alkotáshoz” – áll az ajánlóban. A sétát György Gabriella és Sütő Tünde múzeumpedagógusok vezetik.
Festői Szentendre 2.0 – Fotózz Szentendrét! (december 3., szombat)
„Családi sétánkon a belvárost és környékét fedezzük fel festmények segítségével. Képről képre, utcákról terekre, patakpartról folyópartra vándorolunk, és megfigyeljük, hol állhatott a festő, miközben Szentendre egyik jellegzetes helyszínét megörökítette. Kameránk segítségével fotókon újraalkotjuk a ma is látható városképi részleteket, hogy aztán a legfrissebb szentendrei képekből elkészítsük Festői Szentendre albumunk” – fogalmaznak a program leírásában.
Szentendrei őstémák az utcákon és a képeken (december 3., szombat)
„Szentendre 1926-ban alapított Régi Művésztelepének megalakulásakor a történetében rendkívül mozgalmas, méretében apró Duna menti kisváros a festők városává avanzsált. Az ide települő művészek aztán felfedezték az elbűvölő fekvésű városka dombos utcáinak szépségét, gyűjtötték a motívumokat, megörökítették a hangsúlyos városképi elemeket.
Az egymásra torlódó házak, a változatos tűzfalak, a Rab Ráby háza, a Rozsnyai ház, a városszerte mindenhonnan látható templomtornyok, keresztek, a várdomb, a városháza barokk homlokzata, a felfelé kúszó lépcsők, a Szamárhegy, a Duna kanyarulata, a Bükkös-patak örök témaként szolgál a képzőművészek számára, akik itt lakóként vagy csak vendégként 100 éve a városban alkottak, alkotnak.
Az egyes motívumok azonosításában Török Katalin hatalmas gyűjtőmunkája segített, másik forrása pedig Tóth Antal 2012-ben kiadott kötete, amelyben az író szisztematikusan összegyűjtötte a fényképeket, festményeket, plasztikákat, amelyek az úgynevezett »őstémák« halmazát alkotják városszerte.
A találkozási pont a Ferenczy Múzeum épületében lesz, ahol a tervek szerint néhány festményt is megtekinthetnek a látogatók. A több ponton emelkedő városi túra útvonala a MűvészetMalom épületéhez, a Malom utca és a Bogdányi utca sarkára érkezik meg” – fogalmaznak. A sétát vezeti: Muladi Brigitta művészettörténész.
Művészet- és helytörténeti séta Vajda Lajos nyomában, Szentendre belvárosában (december 10., szombat)
Így szól az ajánló: „Vajda Lajos (1908–1941), a 20. századi magyar avantgárd, modern művészet kiemelkedő alkotójának élete és művészete elválaszthatatlan Szentendrétől. A séta során közösen fedezzük fel a város jellegzetes motívumait, építészeti és természeti örökségét, rejtett kincseit és nagy látványait, amelyek megtermékenyítően hatottak Vajda és kortársai művészetére. A Szamárhegy stanglis kútjai, a romantikus hangulatú szerb temető ódon sírkövei, Szentendre több száz éves polgárházai, a Templomdomb akácfa matuzsálemei mind a város múltjának tanúi, Vajdai műveinek ősforrásai és a régmúlt beszédes emlékei.” A sétát Szabó Noémi művészettörténész vezeti.
Castrum-séta – Szentendre római tábora (december 17., szombat)
„Szentendre belvárosában, a Pilisből kinyúló hegyláb lankáinak végén, az észak felől a Bükkös-patak által határolt dombon helyezkedik el a római korban virágzó életet élő tábor, melyet Ulcisia Castra (később Castra Constantina) néven ismerünk. A 134×205 méteres, a terephez alkalmazkodó, romboid formájú erőd a pannóniai limes határvonal segédcsapatainak volt táborhelye a II. század végétől a V. század elejéig. A terület ma jórészt beépítetlen, nagy részben önkormányzati tulajdonú telek, melyen múzeumi épületek is állnak. A Római Birodalom története Pannónia provinciában számos publikációból ismert, a szentendrei tábor korabeli élete az 1940-es és 2000-es években végzett feltárások alapján kezd kibontakozni előttünk.
A séta során bejárjuk a terület hozzáférhető részeit, a látogatók megismerhetik a feltárási eredményeket, a terület múltját, jelenét és a jövőre vonatkozó terveket” – áll az ajánlóban. A sétát Rajna András, az FMC osztályvezető régésze vezeti.
Barcsay Jenő nyomában (december 17., szombat)
„Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai s számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. Egyedülálló életműve folyamatos festészeti kísérletezések mentén, a puszta látványból kiinduló térszemlélet, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével formálódott. Barcsay Jenő művészete szervesen kötődik Szentendréhez. A Duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan, s melyek végigkísérték alkotói útján. A szentendrei utcákon járva Barcsay szerzetesi elmélyültséggel és kitartással kutatta képeinek motívumait. Az épületek, kapuk alakzataiból formálódó egyenes és ívelt felületek kollázsszerű kompozíciókat, mozgalmas rendet teremtenek” – áll a program leírásában. A sétát vezeti: Iberhalt Zsuzsa művészettörténész.
Nyitókép: bal oldalt Modok Mária: Kígyó utca Szentendrén (1932, olaj, vászon); jobbra A Kígyó utca ma. Fotó: Deim Balázs
